A gazdaságilag egyre fontosabb globális szerepet betöltő Kína vezetői a bolsevik-maoista hagyomány szívósan továbbélő szellemében keményen lépnek fel mindenfajta, a fennálló állapotokat bíráló ,,lázadás" ellen, beleértve a másképp gondolkodókat éppen úgy, mint a közösségi jogaikért, s úgy egyáltalán a fennmaradásukért harcoló kisebbségeket. Figyelembe véve az elmúlt évtizedekben vaskézzel elnyomott tibeti zavargásokat, nem csodálkozhatunk azon, hogy a tibeti helyzetnél a világon kevésbé ismert ujgur helyzetet is ugyanolyan következetesen, a lázadás minden formáját bestiálisan elnyomva kezelik. Egyáltalán figyelembe sem véve az egyre gyakoribb ujgur panaszokat. A nyugat-kínai Hszincsiang tartományban lévő ujgur autonóm régió fővárosában, Urumcsiban napok óta tartó zavargások kiváltó oka, hogy felhergelt kínai munkások meglincseltek két ujgur munkást. Ezért több mint ezren vonultak a 2,3 milliós főváros utcáira, jogaikat követelve, panaszaikat hangoztatva. Párbeszéd nem kezdődött, a rendőrség és a katonaság brutálisan lépett fel, belelőttek a tömegbe, ahol gyermekek és asszonyok is voltak, utána azt állítva, hogy ujgur tüntetők őrjöngése miatt került sor a véres oszlatásra. A kínai televízió arról számolt be, hogy fékevesztett, emberi mivoltukból kivetkőzött ujgur tüntetők kirakatokat törtek be, autókat gyújtottak fel, a rendőrség és a katonaság csak a rendet állította helyre. Ha a Kínában körülbelül tízmilliós, muszlim ujgur kisebbségnek (több százezer ujgur él Kazahsztánban és Üzbegisztánban is!) a helyzete nem is annyira ismert a világban, mint a tibetieké, de azért él és működik az Ujgur Világkongresszus, tagjai egykori, Kínából elmenekült ujgur ellenzékiek most felvételeket hoztak nyilvánosságra a vérengzésről, cáfolva a kínai hatóságok vádját, miszerint külföldről irányított összeesküvésről lenne szó, kimondva, hogy a felgyülemlett düh, az ujgur kisebbség hátrányos helyzete, a megkülönböztetés vezetett zavargásokhoz, amelyek az elmúlt napokban is folytatódtak, a hatóság elnézte, hogy kínaiak ujgur üzleteket dúltak fel, de az ujgur tüntetőkkel szemben ismét brutálisan léptek fel, a halottak számát sem lehet pontosan tudni, megközelítheti a kétszázat(!). Ismerve a szemellenzős pekingi politikát, még csak remény sem lehet rá, hogy az elkövetkezőkben egyszerűen meghallgatják az ujgur panaszokat, akárcsak a tibetieket, az ujgurokat is rabszolgaként kezeli a kommunista kínai vezetés, amelyik egyszerűen képtelen a párbeszédre, s a véres fellépést perfid módon azzal indokolja, hogy iszlám kisebbségről van szó, ,,iszlám terrorizmusról" tehát, és Peking tulajdonképpen nem tesz egyebet, mint Amerika mohamedán terrorizmus elleni harcához csatlakozva megpróbálja elszigetelni az ujgur lázadókat. Ami pedig az emberi jogokat illeti, ilyesmiről Kínában beszélni sem érdemes.