A végrendeleti öröklés nem zárja ki a törvényi öröklést, az öröklés két módja egymás mellett is fennállhat. Ha az örökhagyó csupán javainak egy részéről rendelkezett végrendeletileg, a többi javait a törvény szerint kell elosztani. A végrendelet alakszerűséghez kötött, egyoldalú, visszavonható és személyes jogügylet, amellyel a végrendelkező ingyen intézkedik halála esetén összes javáról vagy azoknak csupán egy részéről.

A törvényben előírt három formában készíthető:

— a végrendelkező által teljes egészében saját kezűleg írt, keltezett és aláírt végrendelet

— közvégrendelet, vagyis a közjegyző útján készített végrendelet

— titkos végrendelet, vagyis amelyet az örökhagyó aláírt, lezárt és lepecsételt, majd bemutatott az illetékes bíróságnál.

A végrendelet egy személy akaratát fejezi ki. A törvény tiltja, hogy két vagy több személy ugyanazzal a végrendelettel intézkedjék akár egymás javára, akár mindketten egy harmadik személy javára. Így például a házastársak nem végrendelkezhetnek kölcsönösen ugyanabban az iratban, ellenkező esetben a végrendelet érvénytelen.

A végrendeletet a végrendelkező bármikor visszavonhatja, vagy módosíthatja azt. Minden végrendelkezést, mint ingyenes juttatást, a törvény korlátozza az örökösök bizonyos kategóriája javára. Ezeknek joguk van követelni és megkapni elődjük halálakor vagyonának a törvény által meghatározott részét. Ez a rész a köteles rész, amelyre jogosult örökösök a leszármazók, a szülők és a túlélő házastárs. A leszármazók köteles része számuktól függően váltakozik.

A hagyaték felét teszi ki abban az esetben, amikor az örökhagyó után egy gyermek maradt, kétharmadát, amikor két gyermek maradt, és háromnegyedét, amikor három vagy több gyermek maradt.

A szülők köteles része a hagyaték fele, ha az örökség megnyitásakor mindkét szülő él, és annak egynegyede, ha csak az egyik van életben.

A túlélő házastárs köteles része fele annak, amit örökölt volna, ha az örökhagyó nem végrendelkezett volna.