A világ legrégibb Bibliájának, a Codex Sinaiticusnak, azaz Sínai-félszigeti kódexnek a fennmaradt részei az interneten ismét egységes egészet képeznek. A Codex Sinaiticus kézzel íródott görög nyelven a IV. század közepén Nagy Konstantin római császár uralkodása alatt, aki törvényessé tette a birodalomban a keresztény vallást. A szöveget csupa nagybetűvel, szóközök nélkül négy írnok vitte pergamenre, közülük három személyazonosságát sikerült megállapítani.
A kódex 43 pergamenlapból álló részletét 1844-ben véletlenül találták meg a sínai-hegyi Szent Katalin-kolostorban, ahol Constantin von Tischendorf német kutató bukkant rá tűzgyújtásra szánt papírok között. A felbecsülhetetlen értékű dokumentumot Lipcsébe vitték. Később a kódex egyre több részlete került elő. Eredetileg 1400 lapból állhatott, ebből 800 maradt fenn — java részüket a British Libraryben tárolják. A többi ismert pergamenlapot az Oroszországi Nemzeti Könyvtárban és a Lipcsei Egyetemi Könyvtárban őrzik, az 1975-ben megtalált újabb 38 oldalt pedig Egyiptomban, a sínai-hegyi Szent Katalin-kolostorban. Hiánytalanul fennmaradt a teljes Újszövetség, s megőrződött Máté, Márk, Lukács és János evangéliumának első ismert változata, az Ószövetségnek azonban csupán a felét kímélték meg az évszázadok.
,,A Codex Sinaiticus a világ egyik legértékesebb írott emléke" — nyilatkozta Scott McKendrick, a British Library nyugati kézirattárának vezetője. Véleménye szerint az 1600 éves kézirat betekintést enged abba, hogyan fejlődött az első évszázadokban a kereszténység, bemutatja, miként hagyományozta egyik nemzedék a másikra a Bibliát. A négyéves projekt keretében a pergamenlapokat őrző négy intézmény virtuálisan összeillesztette a kódex lapjait. A digitalizált Codex Sinaiticus tartalmazza a Szent Katalin-kolostorban talált oldalakat is, amelyeket korábban nem publikáltak: a pergamenlapok állapota oly rossz, hogy nehéz őket tanulmányozni. Mivel korábban nehéz volt hozzáférni az oldalakhoz, a tudósok csupán egy-egy kérdésre összpontosítottak. A digitalizált kódex viszont első ízben enged rálátást az egész műre, s ezáltal új kutatásokat indukál.
Juan Garces, a British Library görög kézirattárának projektmenedzsere szerint, aki részt vett a kódex digitalizálásában, még mindig akadnak megválaszolatlan kérdések a kézírásos Bibliával kapcsolatban: hol íródott, kinek az utasítására, és mennyi ideig tartott, míg a négy írnok pergamenre vetette a kódexet. Példaként a keletkezési helyet hozta fel, megemlítve, hogy a tudósok némelyike szerint Cesareában írták. ,,Reményeink szerint új kutatásokat inspirál a digitalizált anyag, s nagy érdeklődést vált ki mind a tudósok, mind a hívők között világszerte" — mondta, hozzátéve, hogy amikor tavaly júliusban az oldalak negyedét hozzáférhetővé tették az interneten, a legelső nap 3,5 milliónyian voltak kíváncsiak a műre. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy a honlap összeomlott.
A Biblia ingyenesen letölthető a www.codex-sinaiticus.net címen. A portálon megtalálható a modern görög nyelvre átültetett szöveg is, némely részek pedig angolul is hozzáférhetőek.
