— Sikerült-e feloldani a hivatal munkatársai közötti feszültségeket?

— Igen, teljes mértékben. Konfliktusmegoldó, csapatszellem-alakító tréningeket szerveztünk, ezek beváltak. Ha valaki ma bejön a polgármesteri hivatalba, normális körülményeket talál. Továbbá sikerült fiatalokat alkalmaznunk, nagyjából összeállt a munkacsapat. Ezenkívül felújítottuk az irodaberendezéseket, korszerű számítógépeket szereztünk be. A légkör jó, a munka megy.

— A központosítás lebontását, a feladatok, a felelősség elosztását is tervezte...

— Ez megtörtént. Az irodavezetőkkel egyeztetek, minden hétvégén elkészítjük a következő heti munkaprogramot. Csak akkor avatkozom közbe, ha valami nem működik. Nem szólok bele az irodák munkájába, ki mikor megy szabadságra, de azt megkövetelem, hogy a munka ne álljon, mindig helyettesítsék azt, aki hiányzik.

— A fürdőváros-arculat kiépítése hosszú folyamat, sikerült-e előrelépniük ebben?

— Természetesen, az uniós pénzek lehívása után válik látványossá az átalakulás, de addig is igyekeztünk alakítani a városképet. Rendbe tettük a parkot, városszerte negyven padot, ötven szemeteskosarat helyeztünk el. Hat környezetbarát játszóteret alakítottunk ki: a központi parkban, Vajnafalván, Csomakőrö­sön, az Egyesülés és a Szabadság utcában, a Testvériség negyedben most újítjuk fel. Kicseréltük az irányjelző táblákat, végre nem csak románul, hanem magyarul is olvasható, merre van Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely… Tavaly felújítottuk a Szabadság utca aszfaltburkolatát, parkolókat alakítottunk ki. Most az Egyesülés utcában terítettünk teljes aszfaltburkolatot a központ közelétől a szakszervezeti szállóig, és kialakítottunk 128 parkolóhelyet. A hónap végén megkezdjük ezek bérbeadását. Hozzáfogtunk a piac felújításához, a felénél tartunk. Lefektettük a csatornákat, az asztalok fölé tetőt készítettünk. Még burkolni fogjuk a területet. Közben folyik az utcai jelzések festése, parkolóhelyek kijelölése. Jelenleg a Testvériség negyedet javítjuk fel, ott is lesz 48 parkoló. Ezeket mind saját bevételből fedeztük. Szintén önerőből korszerűsítjük a tavaly visszavásárolt sportpályát. Ezt július 30-ig befejezzük. Ősszel indul a kovásznai futballcsapat. Nem vásárolunk helyet, becsületesen küzdünk, alulról indulunk, s reméljük, haladunk. A pályát bérbe adjuk a kovásznai Kárpátok Sportegyesületnek. Egyelőre csak egy-egy évre kötünk szerződést, hogy lássuk, lesz-e fejlődés.

— Milyen programokban vesz részt a város?

— A szelektív hulladékgyűjtés programjában, melyet nem mi kezdtünk, de az építkezés nagy része ránk maradt. Ezt sikeresen befejeztük. A szeméttelepet határidőig bezárjuk, megkötöttük a szerződést a kézdivásárhelyi szakcéggel, a hulladékot oda fogjuk szállítani. Ez költségnövekedéssel jár, de a lakosságot nem terheljük, a cégek fizetnek majd többet. Turisztikai információs irodát építünk: megszületett a kormányhatározat: 756 000 lejt kaptunk, s idén el kell készülnie, az Egyesülés és Fenyves utca elágazásánál jelöltük ki a székháznak való területet.

— Milyen pályázatokat állítottak össze?

— Az Országos Befektetési Társasághoz három tervet nyújtottunk be. A művelődési ház felújításáról szóló már felkerült a befektetési listára, remélhetőleg idén elkészül a dokumentáció, s jövőben a kivitelezés. Másik kettő, a sportcsarnok mellé tervezett korcsolyapálya és a didaktikai úszómedence pályázata elbírálásra vár. A Regionális Operatív Programban 1,4 kilométer főút — a város Sepsiszentgyörgy felőli bejáratától a kézdivásárhelyi elágazásig — teljes felújítására pályáztunk. Ebben a vízvezeték, a szennyvíz- és esővízcsatorna cseréje, az útburkolat, a járda, a szegélykő felújítása szerepel, összértéke 3,4 millió euró. A másik terv összesen 11 kilométer útszakaszra vonatkozik, Kovászna teljes gerincét és a főbb elágazásokat foglalja magában. Ez szerencsés eset, mert kimondottan fürdővárosoknak írták ki, s lefedettsége csak 25 százalékos. Végcélja a sípálya kialakítása a Fenyves utca végében. Összértéke nyolcmillió euró. Mivel maga a sípálya jövedelmet hoz, 50 százalékos önrésszel kell beszállnunk, ez 1,2 millió lej. A turisztikai miniszer azt ígérte, ezt a tételt kifizetik. A környezetvédelmi minisztériumhoz a víztisztító állomás felújítására négymillió eurós programot nyújtottunk be, a szerződést már megkötöttük. Egyedüli gondunk, hogy 15 százalékos önrészt kérnek.

— Az önrészeket miből fedezik?

— Éppen az a gondunk! Úgy számoltuk, legtöbb 1,2 millió euró hitelt tudunk felvenni. A különböző programok önrészei és az el nem számolható költségek összege kitesz 3,5 millió eurót. Ennek a különbözetnek az előteremtésén gondolkodunk.

— Saját bevétel növelésével…

— Azt csak úgy lehet, ha adót emelünk, de azt nem szeretném. De jó jel, hogy a turisztikai minisztérium vállalja a sípályaépítés önrészét, s bizakodunk, hogy kerülnek még források. Aztán, hosszú távon gondolkodva, bele kell férnünk a keretbe, mert három éven belül törlesztenünk kell.

— Mandátuma alatt befejeződnek ezek a tervek?

— Lehet, négy év nem elegendő mindenre, de remélem, teljesül az, amiért elvállaltam e tisztséget: az infrastruktúra feljavítása. Azt mondtam, legfontosabb az európai uniós pénzek kihasználása. Amikor megvan az infrastruktúra, akkor lehet turizmusfejlesztésről beszélni. Sőt, már előbb, párhuzamosan haladva. Úgy érzem, nem kell megvárni az infrastruktúra kiépülését. Most indítottunk egy programot, felmérjük a turisztikai helyzetet, és szakcég megjelöli a fejlesztési lehetőségeket.

— Volt még egy magánkezdeményezése. Azt mondta, lemond fizetése egy részéről, és tehetséges diákok taníttatását támogatja...

— Négy egyetemistát támogatok, havi juttatást kapnak.

— Milyen módon választotta ki őket?

— Pályázat alapján, a család gazdasági helyzete és tanulmányi eredményeik alapján. Meg arra is figyeltem, hogy különböző területeket fedjenek le: fogorvos, orvos, közgazdász, élelmiszer-ipari szakember.

— Hazajönnek-e, ha végeznek?

— Megegyeztünk ebben…