Tizennegyedik alkalommal tartották meg az elmúlt hét végén Sepsiszentgyörgyön a Kárpát-medence református középiskoláinak találkozóját. Százharmincan, gimnáziumok és kollégiumok vezetői, lelkészei és a diákság képviselői ismerkedtek a megyeszékhely és Kézdivásárhely református kollégiumaival, Háromszék nevezetességeivel, hogy majd zárónyilatkozatban fogalmazzák meg azokat az elveket, amelyek az egész református magyarságra vonatkozó oktatási és egyház-politikai szempontból fontosak.
Vendégfogadójuk a Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium volt, de a Magyar Református Egyház Zsinati Oktatásügyi Irodája, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület is támogatta a rendezvényt. A nyitó istentiszteletre a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomban került sor, ahol igét hirdetett ft. Kató Béla egyházkerületi főjegyző. Pénteken és szombaton honismereti túrákon ismerkedtek a vendégek Délkelet-Erdély idegenforgalmi értékeivel (csernátoni Haszmann Pál Tájmúzeum, kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum, Székely Nemzeti Múzeum, Zágon és Csomakőrös emlékházai, a szászhermányi és a brassói Fekete-templom). A Nyergestetőn Kozák Albert nyugalmazott történelemtanár beszélt a háromszéki önvédelmi harc utolsó tragikus momentumáról, megtekintették a nyergesi emlékoszlopot, és a találkozó résztvevői nevében kopjafát állítottak az emlékhelyen, ahol t. Bustya János a Római levél alapján minden ember egyediségéről beszélt: „Senki sem élhet önmagának! A nyergestetői hősök is másoknak éltek és haltak. Tuzson János honvédjeinek emléke Pál apostol tanításának megélésére kötelez." A vendégek nevében Kálmán Attila igazgató (Tata, Magyarország) szólt az emlékezőkhöz, s szomorúan állapította meg: a magyarságnak soha nem volt része abban, hogy igaz történelmet olvasson, tanuljon, nem adatott meg neki, a politikai rendszerek változása miatt, az egyértelmű, igaz nemzeti történelem, amit most így apránként kell megismernünk és megtanulnunk. A résztvevők a kopjára elhelyezték a kegyelet koszorúit, felhangzott a 90. zsoltár, a Tebenned bíztunk... és a nemzeti ima. A vasárnapi záró istentiszteleten t. Egyed Sándor kollégiumi vallástanár, oltszemi lelkipásztor hirdetett igét, a vendégek megkoszorúzták az egykori német iskola falán elhelyezett emléktáblát, ahol 1859-ben kezdte meg működését a Református Tanoda, a későbbi Székely Mikó Kollégium.
