Jerzy Buzek volt lengyel kormányfőt választotta meg az Európai Parlament (EP) új elnökévé tegnap Strasbourgban a 736 főnyi testület. A 69 éves Buzek a júniusi választások után tartott első ülésen nyerte el a parlament támogatását; az EP-ben a jobbközép pártok alkotják a legnagyobb erőt.
Ez az első alkalom, hogy az egykori szovjet tömb egyik volt tagállamának képviselője kapja meg a nagyrészt ceremoniális, ugyanakkor tekintélyes tisztséget. Buzek 1997 és 2001 között volt Lengyelország miniszterelnöke, és 2004-ben lett tagja az EP-nek, röviddel azután, hogy országa belépett az Európai Unióba. Az EP elnökének megbízatása két és fél évre szól. Buzek után bizonyosan egy szocialista képviselő tölti majd be az elnöki posztot. Buzek 555 szavazatot kapott, az összes leadott szavazat 77,84, illetve az érvényes szavazatok 86,18 százalékát.
A volt lengyel kormányfő mellett egyetlen jelölt indult az elnökválasztáson: a kommunista pártokat is magában foglaló Egyesült Európai Baloldal — Északi Zöld Baloldal frakció jelöltje, Eva-Britt Svensson. Rá azonban mindössze 89-en voksoltak.
Jerzy Buzek a szavazás után azt mondta, különös figyelmet fog fordítani az új tagállamok képviseletére. A kelet-európai elnök megválasztását a felszólaló frakcióvezetők többsége jelképnek minősítette Európa megosztottságának végérvényes befejezésére. Elődje, Hans-Gert Pöttering hangoztatta, hogy Buzek az EP előző öt évében kiemelten együttműködő partnernek bizonyult európai uniós intézményes kérdésekben is. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök rámutatott: a mostani döntés a kelet-európai EU-bővítés sikerét is jelenti. A néppárti frakciót vezető Joseph Daul kijelentette, a választás az egykoron kettészakadt Európa teljes egységét bizonyítja. Martin Schulz, a szocialista képviselőcsoport elnöke szerint Buzek győzelme az uniós alapértékek melletti állásfoglalás is.
Az új elnök kiállt az uniós reformszerződés gyors életbelépése mellett, és — frakciója, a kereszténydemokrata—konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt álláspontjának megfelelően — sürgette Barroso újabb megbízatásának európai parlamenti jóváhagyását is. Utóbbiról várhatóan csak szeptemberben szavaz az EP. Mint Buzek elmondta, az EP prioritásai közé tartozik a globális felmelegedés elleni fellépés és a nemzetközi gazdasági válság megoldásának elősegítése, valamint a gazdasági válsággal kapcsolatos problémák megtárgyalása.
Gárdaegyenruhájában az EP alakuló ülésén
A Magyar Gárda egyenruhájában vett részt Szegedi Csanád, a Jobbik képviselője az Európai Parlament alakuló plenáris ülésén tegnap Strasbourgban. Az MTI-nek nyilatkozva az EP-képviselő elmondta, hogy öltözete határozott kiállást jelképezett a Magyar Gárda mellett, amelynek feloszlatását nehezen tudja elfogadni, és amelynek újjáalakításánál is jelen volt. Hozzátette: szeretett volna új színt hozni az EP-be is a magyar népviselet alapelemeit hordozó öltözékkel. Jelezte, hogy ez utóbbit képviselte a Jobbik másik két EP-képviselője is, hiszen Balczó Zoltán sujtásos atillában érkezett, Morvai Krisztina pedig sujtásos női felsőt viselt. Szegedi elmondta: Strasbourgban az EP-képviselők közül senkitől nem érkezett olyan reakció hozzá, amely elítélte volna a Magyar Gárdát.
