Az első Európa-bajnokság (1926. Budapest) után kereken negyvenhét évet kellett várni, hogy végre beinduljon a világbajnokság versenysorozata, melynek első állomása Belgrád, időpontja 1973. Akkorra már kialakult, és rendkívül magas színvonalon, az amerikai—keletnémet párharc. Hogy mit jelentett, azt tökéletesen érzékelteti a tény: a 36 bajnoki címből 28 a két úszónagyhatalom birtokába került. A megmaradt nyolc bajnoki címen osztozók között szerepelt a svéd Larsson Gunnar, az ausztrál Stephen Holland és a magyar Hargitay András.
A nagy egyéniségek — az amerikai Matt Biondi, Tom Jäger, Michael Phelps, a német Roland Matthews, Michael Gross, a brit Wilkie David, az orosz Alekszandr Popov, Vlagyimir Szalnyikov, az ausztrál Jan Thorpe, Grant Hackett..., vagy hogy a medencék nagy asszonyait se hagyjuk ki, a német Kornelia Ender, Brigit Meineke, Ulriche Richter, Kristin Otto, az amerikai Shirley Babashoff, Janet Evans, Mary Meagher, Tracy Caulkins, az ausztrál Tracy Wiskham — több mint három évtizedes nagy csatáinak külön színfoltot adtak magyarjaink — Verrasztó Zoltán, Rózsa Norbert, Szabó József, Darnyi Tamás, Czene Attila, Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes... — bravúros győzelmei, világ- és Európa-csúcsai. Aztán ott voltak a magyar vízilabdázók, azt, amit az úszók nem tudtak kiharcolni — a sportág nagyhatalmi titulusát —, elérték, biztosították ők. A magyar vízilabda kétségtelenül nagyhatalom a vízre állított kapuk világában.
A hét végén kezdődő 13. világbajnokságon (Rómában) a nagy ,,öregek" — Phelps, Bernard, Mellouli, Mankoc, Peirsol, Cseh Laci, Pellegrini — mellett ,,szót kérnek" a fiatal trónkövetelők, mint Wildeboer, Bousquet, Kis Gergő, Verrasztó, Jackson és a többiek. Vízilabdában a magyar csapat ,,vérátömlesztésen" esett át, néhány nagy öreg — Szécsi, Kásás, Benedek — helyére fiatalok léptek, természetesen, a bizonyítás reményével. Na de Kemény Dénes szavait idézve, az együttes a londoni olimpiára készül itt, Rómában is.
A címvédők (elöl a férfi, aztán a női címvédő):
Műugrás: toronyugrás: Galperin Gleb (orosz) és Vang Hszin (kínai), 3 m: Csin Kai (kínai) és Cso Jing-jing (kínai), 1 m: Lu Jü-tong (kínai) és Ce Ho (kínai), 3 m szinkron: Kína és Kína, toronyugrás szinkron: Kína és Kína.
Műúszás: egyéni: Natalja Iscsenko (orosz), páros: Anasztaszia Davidova, Anasztaszia Ermakova (orosz), kombináció: Oroszország, csapat rövidprogram: Oroszország, egyéni kűr: Virgine Dedieu (francia), páros kűr: Anasztaszia Davidova, Anasztaszia Jermakova (orosz), csapat kűr: Oroszország.
Hosszútávúszás: 5 km: Thomas Lurz (német) és Larisza Ilcsenko (orosz), 10 km. Vladimir Gyacsin (orosz) és Larisza Ilcsenko (orosz), 25 km: Jurij Kugyinov (orosz) és Britta Kamrau Corestein (német).
Úszás: 50 m gyors: Wildman-Trobiner (amerikai) és Lisbeth Lenton (ausztrál), 100 m gyors: Filippo Magnini (olasz) és Lisbeth Lenton, 200 m gyors: Michael Phelps (amerikai) és Laure Manaudou (francia), 400 m gyors: Pak Te Hvan (dél-koreai) és Laure Manaudou, 800 m gyors: Oussama Mellouli (tunéziai) és Kate Ziegler (amerikai), 1500 m: Mateusz Sawrymowicz (lengyel) és Kate Ziegler, 4x100 m gyors: Egyesült Államok és Ausztrália, 4x200 m gyors: Egyesült Államok és Egyesült Államok, 50 m pillangó: Roland Schoeman (dél-afrikai) és Therese Alshammar (svéd), 100 m pillangó: Michael Phelps és Lisbeth Lenton (ausztrál), 200 m pillangó: Michael Phelps és Jessican Schipper (ausztrál), 50 m mell: Oleg Lisogor (ikrán) és Jessica Hardy (amerikai), 100 m mell: Brendan Hensen (amerikai) és Jones Leisel (ausztrál), 200 m mell: Koszuke Kitadzsima (japán) és Jones Leisel, 50 m hát: Gerhard Zandberg (dél-afrika) és Leila Vaziri (amerikai), 100 m hát: Aaron Peirsol (amerikai) és Natalie Coughlin (amerikai), 200 m hát: Ryan Lochte (amerikai) és Margaret Hoelzer (amerikai), 200 m vegyes: Michael Phelps és Kathryn Hoff (amerikai), 400 m vegyes: Michael Phelps és Kathryn Hoff, 4x100 m vegyes: Ausztrália Vízilabda: Horvátország és Egyesült Államok. (á)
