Rekordtermés a kajszinál
Bőséges volt az idei sárgabaracktermés Magyarországon. A párás meleg, a szél, illetve a hőség miatt a szokásos hat hét helyett négyre zsugorodott az idei kajsziszezon.
A termelők elégedetlenek, a háziasszonyok viszont örülnek az olcsó árnak. Míg az étkezési minőségű kajsziért 150—120 forintot adtak, addig a lébarack kilójáért idén 50 forintot kínáltak a feldolgozók. Aki cefrét vett pálinka-alapanyagnak, annak kilónként 60—70 forinttal kellett számolnia. A Zöldség Gyümölcs Terméktanács elnöke, dr. Lux Róbert szerint nem csak a magyar, de a görög kajszi is csúcsteljesítményt nyújtott az idén. A gyümölcslé-feldolgozók emiatt innen is és onnan is igyekeztek nyomott áron vásárolni. Mint mondta, nagy gond ezen a területen is, hogy a haszon nagyobbik fele nem a termelőkhöz jut, hanem az üzletláncokhoz.
Brüsszel milliárdokat vonhat le
Az Európai Bizottság heteken belül kiszabhatja azt a több milliárd forintos büntetést, amivel egy évek óta húzódó támogatási vizsgálatot zárnak le. Előreláthatóan a soron következő elszámoláskor végre is hajtja Brüsszel a pénzügyi korrekciót, vagyis ennyivel kevesebb eurót utalnak a magyar gazdák támogatására. Az Európai Bizottság a 2004—2005-ös agrártámogatás kifizetésének teljes auditját végezte el. A vizsgálat során kifogásolták, hogy a kifizetések alapját jelentő mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer légi fényképei nyomán készült blokktérképek nem mindig életszerűek. A másik fő megállapítás is értelmezési ügy. A támogatáshoz jutás egyik feltétele a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotnak való megfelelés. Az uniós rendelet 16 kritériumot jelöl meg, amelyeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell. A jogszabály a magyar álláspont szerint azonban nem egyértelmű, ezért úgy értelmezték, hogy a unióhoz csatlakozáskor mind a 16 pontot be kell vezetni, egy másik szabály pedig lehetővé tesz engedményt. Így egyes pontokat előre lehet sorolni. A szakmai vita nem zárult le, várhatóan a bizottság néhány milliárd forint összegű büntetést szab majd ki.
Beporzóprojekt
A Syngenta nemrégiben egy egymillió euró költségvetésű ötéves program beindítását jelentette be, melynek célja a növényeket beporzó rovarok számára elengedhetetlen élőhelyek és táplálékszerzési területek kialakítása Európában. A Beporzóprojekt célja a közönséges beporzó rovarok számának nagyarányú növelése hét európai országban: Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Portugália és Magyarország. A terv segíti a gazdákat a beporzó rovarok által kedvelt vadvirágok termesztésében a mezőgazdasági területek szegélyein. A program olyan magkeveréket, innovatív növényvédelmi gyakorlatokat és mezőgazdasági tanácsadást biztosít a mezőgazdasági gazdálkodók számára, melyek előnyösek a beporzó rovarok számára. A kezdeményezés független szakmai kutatásokon alapul, az előrehaladás értékelését pedig évről évre egy független szakértő végzi. A projekt az Egyesült Királyságban futó Poszméhprojekt sikerére alapoz. Ennek a Syngenta-projektnek köszönhetően a méhpopulációk száma hatszorosára növekedett három év alatt.
