Végéhez közeledik Magyarországon a búza aratása: a gazdák a múlt évivel megegyező 1,1 millió hektár vetésterület kilencven százalékáról már betakarították a gabonát. Augusztus elejére kerülhet az összes búza a raktárakba, de csak feleannyi kenyérnek való termett, mint szokott. Az előzetes várakozásokkal megegyezően mintegy négymillió tonna búzát takarítanak be az idén a gazdák.
Mivel tavasszal két hónapon át alig esett eső, ez a termésmennyiség harminc százalékkal elmarad a múlt évi, mintegy 5,5 millió tonnás szinttől. A magyarországi igényeket még ez a mennyiség is bőven kielégíti, hiszen a malomipar és az állattartó gazdák évente átlagosan két és fél millió tonna búzát vásárolnak föl. Magyarországon az étkezésibúza-szükséglet évente 1,2 millió tonna. A búza 1,138 millió hektáros magyarországi vetésterülete az idén sem változott. Hektáronként az átlagtermés 3,5 tonna, ami 0,5—1 tonnával marad el a tavalyi hozamtól. A világpiaci túlkínálat miatt várhatóan csökken az évente mintegy 1,5—2 millió tonnás magyar búzaexport, így szűkül a magyar termelők mozgástere.
Szaporodnak a termőföld-felvásárló befektetési alapok
Abdallah király, szaúdi uralkodó személyesen vette át a Szaúd-Arábia által Etiópiában felvásárolt több ezer hektár termőföld első terméséből származó rizsszemeket. Szaúd-Arábiához hasonlóan Kína, Dél-Korea és Líbia is termőföldeket vásárol fel szerte a fejlődő világban. Példájukat már befektetési alapok is követik, harmadik világbeli termőföldekbe fektetve pénzüket. Akár kormányokról, akár magánbefektetőkről legyen szó, szemük előtt ugyanaz a cél lebeg: a növekvő világnépesség élelmiszerigényének kielégítése. Az ENSZ becslései szerint 2005 óta 15—20 millió hektárnyi termőterületet vásároltak fel a harmadik világban más országok, illetve magánbefektetők. Ez az Európában mezőgazdasági művelés alatt álló terület egyötödének felel meg. Jacques Diouf, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO igazgatója új gyarmatosításnak nevezi a folyamatot, mivel a termőterületet felvásárló országok olyan országokban biztosítják maguknak mezőgazdasági termőterületek hozamát, amelyek maguk is terménybehozatalra szorulnak. A befektetők a világ lakosságának az elkövetkező évtizedekben várható rohamos növekedésével párhuzamosan bekövetkező élelmiszerár-robbanásra spekulálnak. És már most nem csupán a harmadik világra összpontosítanak: a német Palmer Capital egy brit befektetővel együtt 211 millió eurós alapot hozott létre termőföldek felvásárlására Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Romániában.
