Vagyonmegosztás miatt ellentétbe kerültek a Kálnoki testvérek 1580-ban. Kérelmük előterjesztése után Kőröspatakon az udvarhelyi és a háromszéki kinevezett nemesemberek döntenek.
Döntésüket így fogalmazták meg:
,,Mi Petki Mihály Derzsi, Boldizsár Geréb Fiasfalvi Udvarhelybéliek, Henter Miklós N. Ajtai és Datzó Ferentz Szentgyörgyi Sepsi Székiek, úgy mint az alatt megírt dolgokban, jegyző emberek és arbiterek, adjuk emlékezetére mindeneknek az kiknek illik az mi jelen való levelünknek rendiben, hogy az minemű egyezetlenségek és controversiák valának köröspataki Vitézlő Kálnoki Bálint között és Kálnoki János között némi-nemű ősről maradt jószáguk felől ide alá bővebben meg vannak declerálva az két fél között.
...Törekedvén az mai nap tudniillik Szent Ilyés napján az júliusnak 20-dik napján ezerötszáz nyolcvan esztendőben ugyan Köröspatakon Sepsi Székben az prédikátor házánál.
...Tudniillik először az Farkasvágó felől úgy végezénk közöttük, ahol az régi út alá megyen Farkasvágóban az mező közepett, éppen az alsó nagy rétig, ahol Kálnoki Péter által kertelte volt.
...Az Feketeügy mellett alá megyen melyet az előtt Kálnoki János kaszált, mindavval egyetemben mit György kovács kaszált, az erdőig alá futa Kálnoki Jánosnak, megint azon felül megírt, ott az ki alá megyen az mező közepett, az alsó részre kit Kálnoki Bálint kaszált, azon erdőségre éppen Farkas vize felől, az mely szegeletet Nemes János bírt, mind addig az farkasvize partjáig Kálnoki Bálintnak marada. Itten az Farkasvágóban való tónak az halát közösül bírják, és egy aránt halásszák, egyik fél is, másik fél is halászhassa mikor halásztatni akarja.
...Az Farkasvágóbeli erdő dolgát abban hagyták, hogy mindenik fél hét-hét atyuk fiát válasszanak, kiket reá küldjenek. Azok osszák el és vessenek nyilat reá, kik ezek legyenek Tamás Mihály és Nagy Lukáts Kökösiek, Nagy Fábián, Batzoni Lukáts, Fekete Benedek Aldobolyiak. Ezek osszák el a kökösi hét jobbágyokkal egyetemben, de egyik fél se legyen ott az osztogatásban, hanem az osztó emberek mondják meg, kinek melyik rész jutott. Az Farkasvágóbéli rész azon módon maradjon, mint eddig volt."
Farkasvágó a szászok és a székelyek közti területen népes faluvá nőtte ki magát. A román lakosságú falu megtartotta a Kálnokiak nevét a település román megnevezésében. A levél több mint négyszáz évvel ezelőtti megfogalmazásából megtudhatjuk, hogy Farkasvágón Péter kovácsnak mint mesterembernek műhelye volt, ahol lovakat patkolt vagy szekereket javított az utazóknak. A tavakat halászták, ami szintén régi foglalkozásról ad bizonyságot.
A levél másolata a Sepsiszentgyörgyi Levéltárban Fond 28 számmal van jegyezve.
