Boris Tadic szerb államfő megígérte, hogy az ősz folyamán kinevezik a Vajdaságban 1944—45-ben elkövetett háborús bűntetteket kivizsgáló szerb—magyar történész munkacsoport szerb tagjait — közölte Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Az ígéret a két politikus múlt csütörtöki, magyar részről három hónapja várt találkozóján hangzott el.
1944 őszén és 1945 tavaszán legkevesebb 20 000, más becslések szerint 50 000 magyart gyilkoltak meg ítélet nélkül a partizánok. Nagygyörgy Zoltán történész elmondta, Horgoson a halálra szántakkal ásatták meg saját sírjukat, a tufaköves rétegben azonban nem tudtak mélyre ásni, a kutyák a hantolásokat később kikaparták. A nyolcvan horgosi áldozatot az út mellől az éj leple alatt szállították át a Horgosi csárda mögötti területre, csontjaik ma is ott vannak. A 60-as években egy építkezéskor előkerült itt cipő, reverenda és más ruhadarab is. 2004-ben a horgosi temetőben egy kripta épült, ide akarják elhelyezni az áldozatok földi maradványait.
Szabadkán a téglagyár agyaggödrében végezték ki az áldozatokat. Több mint 850 név került fel a márványtáblákra. Az emlékművet időről időre meggyalázzák, ezt tették az Újvidék melletti Csúrogon — ahol háromezer ártatlanul kivégzett magyar holttestét rejti a szeméttelep — felállított márványtáblával is.
A most alakuló állami bizottság szeptembertől kezdi feltárni a tömegsírokat. Azonosítják az elhunytakat, hogy a hozzátartozók eltemethessék őket. A bizottság munkája akár tíz évig is eltarthat. A történészek az 1944 és 1946 között kivégzettek számát országos szinten 60—80 ezerre becsülik.
