HatárhelyzetekUtcanevekben mesélő történelem — Sylvester Lajos

2009. augusztus 15., szombat, Kultúra

Borbély Bartis Júlia és Borbély Bartis Endre, Marosvá­sárhelyről tíz évvel ezelőtt Budapestre áttelepedett nyugdíjas jogász házaspár öt évet és a sírjukra szánt összeget fordították arra, hogy egy több mint hatszáz oldalas, majdnem egy kilogramm súlyú kötetben Budapest teljes utcanévanyagából kiválogassák azokat, amelyek a trianoni békediktátum következményeként elcsatolt országrészek helynévanyagát őrzik — tudjuk meg Metz Katalintól, az ugyancsak Marosvásárhelyről áttelepedett újságíró-szerkesztőtől. (Magyar Hírlap)

Budapest városatyái az 1920-as években az anyaország fővárosához méltó módon döntöttek úgy, hogy utcanevekben örökítik meg az elcsatolt, valaha a történelmi Magyarországhoz tartozó települések, hegyek, folyók, neves személyiségek nevét, hogy ezek a magyar köztudat elemei maradhassanak, akkor még mit sem sejtve, hogy következhetnek olyan idők, amikor törvény által is büntethetőek lesznek a magyar helynevek használói, akik — volt ilyen időszak Romániában is, ma a felvidéki szlovák sovén nacionalizmus ,,jeleskedik" ebben — az eredeti nyelvi alakjából és értelméből kiforgatott településnevek ezreit voltak kénytelenek nyelvükre venni, miközben a magyar helynévhasználatban ugyancsak ezrével őrződtek az itt élő, más etnikumokhoz tartozó népcsoportok földrajzi nevei.

Mostanság ilyenkor érzékeli az elszakított országrészekben élő ember, hogy mégiscsak van anyaországa, mert ha az országvezetés meg is tagadja, el is taszítja magától, mint ahogyan ez megtörtént, mindig vannak Borbély—Bartisok, akik felvállalják ezt a szerepkört, s ezzel ércnél maradandóbb emléket állítanak maguknak, mert tartósabb lesz ez a könyvemlék, mint az, amelyiknek árára a családi kasszában megtakarított pénzt szánták. Mert, Felsőcsernátoni Bod Péter urammal szólva: ,,A hazának... nem használni, mikor lehetne, nagy vétek."

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 495
szavazógép
2009-08-15: Kultúra - x:

Be kell hordanunk mindent… — Borcsa János

A hordás fogalmához önkéntelenül is kisgyermekkori emlékfoszlányok kapcsolódnak tudatomban. Nyár elején, akácfavirágzáskor hangzott el rendszerint nagyapám szájából, komolyan, szinte áhítattal ejtve a szavakat, hogy hordanak a méhek, s ha ezt nem is fogtam fel akkor teljes mélységében, az őszi pergetés idején — egyenesen a pergetőből — a friss házikenyérre csöpögtetett aranyos méz látványa és íze felejthetetlenné tette számomra a méhek mézgyűjtő munkájának, a hordásnak az eredményét.
2009-08-15: Kultúra - x:

A madarász dala, avagy az elégetett könyv (Szentgyörgyi Demokritus) — Bogdán László

Egy barátom, aki egy ideig Románia különböző városaiban színészkedett, majd elrúgva magától Thalia kordéját, kitántorgott Ameriká­ba, s több mint egy évtizedig New Yorkban, az álmok városában volt taxisofőr, és közben különféle kocsmákban, vendéglőkben énekelt is lányoknak, asszonyoknak — ő is beírhatta volna egy kíváncsi kérdőívbe, a hobbi rovatba, hogy woman (nő), mint mindannyian — az ismert (?) műdalt* némileg elferdítve énekelte: