Városunk vezetői közül valaki nagyon feldühödhetett az idejét múlt, síkossá csiszolódott, kommunista mozaik szegélykövekre, mert irtóhadjáratot rendelt el ellenük, és szegélykőtlenítette — valamilyen uniós s(z)egélyköltségvetésből — a belváros utca- és járdaszéleit.
Erős markoló, ütő, verő, hengerlő, zúzó és rakodó kisgépek jelentek meg egy szép kánikulai napon, s hatalmas ütemben kezdetét vette a munka. Mint gyakran őgyelgő időmilliomosnak, volt alkalmam végignézni többször is, hogyan kalapál kelepelve egy gólya kinézetű légkalapács, miként mar bele erős fémfogaival a nemrég lerakott piskótákba, hogyan fordítja ki könnyedén a bebetonozott bordúrákat, hogyan szakad az aszfalt, beton, műkő, hogyan döngölődik és hengerlődik helyére a zúzalék…
Érdeklődve lestem, vártam a pillanatot, hogy tanúja lehessek, amint a régi, elavult szegélykövek helyére valamilyen újfajta, gumiból vagy habból, netán poliuretánból készült, puhább elemek kerülnek, amelyek tartósak, és egyúttal védik a túl sok köményest elfogyasztó, elbukó székely szesztestvéreinket a zúzódásoktól, vagy a kiskocsik alvázát, amint parkolandó éppen a járdára ugratnak.
De csalódnom kellett. Gumiszegélykövek helyett sokkal durvább, csiszolatlanabb, vöröses színben pompázó andezithasábokat hoztak, azokat rakosgatták szorgos, hozzáértő szakkezek a régiek helyére.
Vajon mivel jobbak, esztétikusabbak ezek a faragott kövek a régi, formába öntött, csiszolt elődjeiknél? Érdemes volt ezért ekkora feltúrást rendezni, ekkora nagy apparátussal felvonulni? Ha legalább nyernének az autósok egy-két centiméterrel több teret a parkolásra, hogy enyhüljenek ezek a gondok is, vagy a járda felülete növekedne egypár négyzetmilliméterrel, és új burkolatot is kapna egyúttal, de jelenleg nem úgy fest a helyzet.
Jelenleg csak azt látni, hogy építőteleppé vált az egész városközpont, a kigödrözött úttest és a felszaggatott járda milliónyi balesetveszélyt rejtve.
Városunk jelképe, Szent György ,,lovag" körül sem szebb a helyzet. Nemrég sövénnyel védték a sárkányt, nehogy véletlenül fűre lépjenek, akarom mondani: fűbe harapjanak a látványtól ámuló és elájuló, tolongó turisták, most meg a felszedett bordúrák helyett ,,várárokkal" sáncolták körül.
Hát így már igazán szép látványosság lett, érdemes fotózgatni, hogy unokáink is láthassák!
És mi is csodálkozhassunk az egyre modernizálódó városunkon, amíg fűbe, kőbe, piskótába nem harapunk, akár tejfoggal is…
