Később Csíkszentkirályban fajult tettlegességig a két közösség között a konfliktus. Akkor egy roma megkéselt a falu kocsmájában egy magyart, a hatóságok pedig nem vették őrizetbe azonnal a gyanúsítottat. Ez felháborodást keltett a magyarok körében, s mintegy 150-en rátámadtak a gyanúsított házára, Molotov-koktélt dobtak az ingatlan mellett lévő csűrre. A Hargita megyei polgármesterek összeállították a békés együttélést szorgalmazó törvénykönyvet, mely a roma és a magyar közösség közötti konfliktust hivatott megoldani. ,,Egyre több alkalommal bizonyosodik be, hogy a rendőrség nem képes biztosítani a csíki falvak lakóinak személyi és vagyoni biztonságát" ― olvasható abban dokumentumban, amelyben a csíki elöljárók kérik, hogy a rendőrség a bűnügyek megelőzésében és felderítésében mutatott tehetetlenségét ne nyilatkozatháborúval és a bírálók megfélemlítésével próbálja orvosolni. Ehelyett intézkednie kéne az állampolgárok védelmében, illetve elősegítenie a rendőrség munkáját támogató helyi szervezetek és a közösségi rendőrség létrehozását.

* A bukaresti székhelyű Romani Criss roma szervezet tüntetést akart szervezni Csíkszentmártonban, mert szerintük a magyarok felgyújtották egy roma család házát, megölték kutyáikat, lovaikat, és máig rettegésben tartják a cigány közösséget, melynek számos tagja az erdőkben kénytelen meghúzódni. Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere azonban cáfolta a vádakat, nem engedélyezte a megmozdulást. Szerinte nem szolgálná a két etnikum közötti megbékélést, ha több száz idegen roma vonulna fel a községben. Mint mondta, egyetlen házat sem gyújtottak fel a faluban, az erdőben tartózkodó romák pedig erdei gyümölcs gyűjtésével foglalkoznak. A polgármester hozzátette, mostanra rendeződött a helyzet, nincs konfliktus a két etnikum között. Ennek megőrzéséhez nyugalomra van szükség.

* Július 30-án Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai polgármester engedélyezte a roma szervezet tiltakozó gyűlését. Románia több régiójából (Konstanca, Brassó, Craiova, Bukarest) mintegy hatvan roma emberjogi aktivista gyűlt össze, de egyetlen helyi roma sem vett részt a tüntetésen. (A Romani Criss nevű roma jogvédő szervezet az esetek kapcsán az RMDSZ bukaresti székháza előtt tüntetett korábban. A jogvédő szervezet szerint a magyar többségű önkormányzatok nem védik a roma lakosságot.)

A romák felvonulását hat fiatal próbálta megzavarni, a hírügynökségek szerint romagyalázó felirattal és árpádsávos lobogóval jelentek meg a helyszínen. A Mediafax szerint az ellentüntetés résztvevői a Hatvannégy Vármegye Mozgalom (HVIM) és a Magyar Gárda tagjai. Az Agerpress állami hírügynökség csak a HVIM-et említi. A Hargita megyei csendőrség közleménye szerint a 17 és 36 év közötti fiatalokat azonnal elvezették, majd megbírságolták őket.

* Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke provokációnak nevezte a Romani Criss által szervezett tüntetést. A Hargita Népének így nyilatkozott: ,,Fölöslegesnek tartom, hogy különböző szervezetek más településekről 50―60 embert hozzanak Csíkszeredába egy demonstrációra. Ráadásul ezek a szervezetek semmivel nem járultak hozzá, hogy a csíki településeken kialakuljanak a békés együttélés feltételei. Azokból az európai forrásokból, amelyeket ezek a szervezetek különböző programokra kaptak, a Hargita és Kovászna megyei roma közösségek semmit sem láttak. Ez a tüntetés egyszerűen provokáció, az olyan feliratokkal, mint amiket Csíkszeredában láthattunk, nem lehet megoldani semmit (Az etnikai tisztogatás az első lépés a területi autonómiához?). Tüntessenek Bukarestben a kormány épülete előtt, és vegyék rá a saját etnikumukhoz tartozó közösségeket a normakövető magatartásra, mert Csíkban a székely törvénytisztelő ember." A csíki településeken kirobbant romaprobléma megosztotta a magyar közösséget is. Elsősorban a média és a helyi közigazgatási tisztségviselők között alakult ki konfliktushangulat és nyilatkozatháború.

* Néhány nappal azután, hogy négy roma jogvédő szervezet Traian Băsescuhoz fordult a Hargita megyében földönfutóvá vált romák megsegítéséért, Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is fontosnak tartotta ismertetni álláspontját az államfővel. Állásfoglalását a házelnökökhöz, a négy roma szervezethez, illetve a sajtóhoz is eljuttatta. Borboly a dokumentumban hangsúlyozza: az önkormányzati testület a törvény adta lehetőségeken belül megpróbálta megelőzni, hogy a megye más településein a csíkszentmártonihoz és csíkszentkirályihoz hasonló incidensek forduljanak elő. Szerinte a két településen nem etnikai jellegű konfliktusok támadtak a roma és a magyar közösség tagjai között ― mint ahogy a jogvédő szervezetek állítják ―, hanem szociális jellegű feszültségek. A tanácselnök azonban néhány sorral lennebb már etnikai konfliktust emleget. ,,A roma szervezetek tagjai még csak a helyszínen sem jártak. Csupán önös politikai érdekeiket követték az etnikumközi konfliktus kiaknázásával" ― fogalmaz, és sérelmezi, hogy négy roma szervezet egyoldalúan mutatta be a helyzetet az államfőnek. A Romani Criss szervezet vezetője, Cezara David elutasította Borboly vádjait. ,,Nincsenek politikai céljaink, civil szervezet vagyunk. Munkatársaink napokig dokumentálódtak a helyszínen, mielőtt helyzetjelentésüket megírták. Most is tartjuk a kapcsolatot a csíkszentmártoni erdőben élő, elüldözött romákkal." Borboly Csaba bírálja az Országos Diszkriminációellenes Taná­csot, mert Kászonfeltízben, Kászonújfaluban és Ká­szonaltízben a romák diszkriminációjának felszámolása és annak megelőzését célzó oktatási program keretében reklámbögrékre, -sapkákra költött el kormánypénzeket, miközben szerinte az összegeket sokkal hatékonyabban is fel lehetett volna használni. Asztalos Csaba, a tanács elnöke szerint a program kivitelezésére a strasbourgi emberjogi bíróság kötelezte Romániát. ,,A testület tételesen diszkriminációellenes kampányt kért, az összeget nem lehetett sem iskola-felújításra, sem munkahelyteremtésre fordítani." (J. Zs.)