Egyre több termelő alkalmaz gépi szedést, illetve válogatást (képünkön a Zabolai Romion Kft. válogatógépsora).

Búvárrizs

Japán kutatók felfedezték, hogyan élheti túl a rizsnövény az árvizet. Két gén lehetővé teszi, hogy bizonyos rizsfajták szárai megnyúljanak, ahogy ellepné őket a víz, és így továbbra is tudjanak lélegezni. A kutatók azt is kimutatták, hogy e géneket más fajtákba is át lehet vinni. A ,,mélyvízi" rizsfajták az amúgy pár centiméteres száraikat akár négyméteresre is megnöveszthetik, ha a növekvő vízszint ezt indokolttá teszi. Így a szár hegye, a rizsvirágok és a legfelső levelek kilógnak a vízből, akár egy búvár pipája. A száron át az oxigén lejut a gyökerekhez és az alámerült levelekhez, a növény életben marad. A kísérlet következő lépése olyan rizs termesztése, amely egyszerre bőtermő, és ellenáll az árvíznek. Ez különösen az árvizeknek kitett helyeken fontos, így például Bangladesben, ahol az esős évszakban jelenleg olyan ,,búvár"-fajtákat termesztenek a gazdálkodók, amelyeknek nem túl nagy a hozamuk.

Gyógynyál vagy babona?

Gyógynyálú és krokodilbőrű borjút gyászolnak több százan Kambodzsában. A kis marha egy hete jött világra, és furcsa bőre-szőre okán azonnal kikiáltották szentnek meg csodatévőnek — főképp az idősebbek. Jó páran rögvest ki is próbálták, hogy igazak-e a régi hiedelmek, miszerint az ilyen állat nyála jó fog- meg fejfájásra. Úgy találták, hogy igen. Hogy hányan kenegették be fejüket, fogukat borjúnyállal, arra nem tért ki az AFP francia hírügynökség. Arra viszont igen, hogy az állat — a helyiek szerint — kiadós esőt is hozott: megszületése után rögvest véget ért az aszály. A kiváló fiziológiai és meteorológiai eredmények még tragikusabbá tették, hogy a borjú múlt csütörtökön elpusztult. Rögvest vagy száz falubeli gyűlt össze az állat gazdájának háza előtt, hogy három napig gyászoljon és imádkozzon a borjú újbóli — és hosszabb életű — eljöveteléért. Kambodzsa lakossága nagyon babonás, különösen vidéken.

Mikor kezdődött a felmelegedés?

A mezőgazdaság számára történt több ezer évvel ezelőtti erdőégetések növelhették meg annyira a légkör szén-dioxid-tartalmát, hogy annak következtében megváltozzon a Föld időjárása, és elkezdődjék a manapság is folytatódó felmelegedés — áll a Virginia Egyetem és a Maryland-Baltimore Megyei Egyetem kutatói által közzétett elméletben. A Föld hatmilliárd lakosa manapság fejenként 90 százalékkal kevesebb termőföldet használ mezőgazdasági célra, mint a sokkal kisebb népesség használt a korai civilizációk idején. Akkoriban az élelmiszer alacsony színvonalú megtermeléséhez a szükséges földterületek megtisztítására a kivágás és felégetés módszerét használták, rengeteg erdőt gyújtottak fel, és ezzel akaratlanul is megváltoztatták a klímát — mutatott rá a tanulmány. A kutatók szerint a mostani nagy hatékonyságú és intenzív földműveléssel kisebb földterületeken termelik meg a növekvő népesség élelmiszerét, és a világon nagy területeket újra erdők borítanak. Az erdők újratelepítésének kedvező hatásait mérsékelte a szénalapú üzemanyagok nagymértékű használata a 150 évvel ezelőtt kezdődött ipari forradalom óta. Az elmélet bírálói szerint a civilizáció korai időszakának népessége kevés volt ahhoz, hogy megváltoztassa a klímát. Szerintük a nagy mennyiségű szén-dioxid-kibocsátással járó erdőégetések az ipari forradalomhoz köthetők, amely nagy népességnövekedést is okozott.