A magyar népi megnevezések igen gazdag tárában riasztó nevek (méregölő tárnics, ördögméze stb.) jelölik a fecsketárnicsot (Gentiana asclepiadea). De kérdezhetnénk azt is: ugyan mi köze a fecskéhez? Nevét a gyors röptű fecskék szárnyához hasonló állású levelei sugallták.
Hegyi kirándulásaink gyakori útitársa a fecsketárnics. Bókoló, mintegy terhétől lehajló szára harang alakú, kék, kékeslila virágokat hordoz, melyek olykor kis csokrokban, kettesével-hármasával ülnek a levelek hónaljában. Kisebb-nagyobb csoportokban találjuk meszes, tápanyagban gazdag, nedvesebb talajon. Magyarországon védett faj, s túrázó barátainknak önkéntes védelmébe ajánljuk nálunk is ezt a szemet gyönyörködtető vadvirágot.
Keserűanyagot tartalmazó gyökerét valamikor a homeopatikus gyógyászat drogként gyomorpanaszokra alkalmazta. Ma már ilyen felhasználása nem ismert.
