Egy pohár tea, egy bélszín, egy vasúton megtett kilométer: a jövőben bármilyen emberi fogyasztást vagy tevékenységet új mértékegységgel, a vele járó szén-dioxid-kibocsátás grammjával lehet értékelni, számba véve, hogy az adott tevékenység elvégzése mennyivel növeli az éghajlat felmelegedését okozó gázok mennyiségét a légkörben.
A hétköznapi élet ilyen, a szén-dioxid-egyenérték grammjára átszámított megközelítése nap mint nap különböző új módszertani kérdéseket vet fel — írta az AFP tudományos kommentátora. Ha például egy palack víz szén-dioxid-mérlegét kívánják megvonni, hogyan veszik figyelembe a szállításhoz felhasznált gépkocsi CO2-kibocsátását? Egy 300 grammos bélszínszelet esetében hogyan kalkulálják a szarvasmarha által nagy mennyiségben felböfögött, erősen üvegházhatású metángázt, illetve az annak megfelelő CO2-egyenértéket (akár metánról, akár más gázról van szó, minden üvegházhatású gázt szén-dioxid-egyenértékben vesznek figyelembe).
A legfrissebb vita az internetes adatkeresésről alakult ki. A közhittel ellentétben a világháló fokozott használata korántsem ,,szénsemleges". Noha lehetővé teszi az anyagtalanítás bizonyos formáját, a web nagy energiafogyasztó a számítógépek gyártása, a használatukhoz szükséges villamos energia és más tényezők révén. A The Times egyik cikkében azt állította, hogy két internetes adatlekérdezés átlag ugyanannyi szén-dioxidot hoz létre, mint egy vízmelegítő: 7 grammot. A Google azonnal válaszolt, közölve, hogy saját mérései szerint egy keresés csak 0,2 gramm szén-dioxid termelésével jár. Alex Wissner-Gross, a The Times által idézett harvardi kutató tagadta, hogy külön a Google-ról beszélt volna, kifejtette, hogy általában szólt a világhálóról. Mérései szerint az interneten töltött minden másodperc átlag 20 milligramm CO2-kibocsátással jár.
A vitáknak nem szabad feledtetniük a tulajdonképpeni célt, olyan új típusú mérési lehetőség megteremtését, amely lehetővé teszi a különböző tevékenységek hatásainak összehasonlítását annak érdekében, hogy egy kevesebb CO2-kibocsátással járó életmódra ösztönözzön. Alex Wissner-Gross bízik abban, hogy az új mérési módszer világszerte elterjed, mivel parancsoló szükségesség a gazdaság ,,széntelenítése". Egyes nagy áruházakban már feltüntetik a szén-dioxid-kibocsátási adatokat is. Lehetséges, hogy tíz-húsz év múlva az emberek ugyanúgy számolnak majd CO2-egyenértékben, mint manapság a dollárban vagy az euróban?
A klímaváltozás gyorsul, a világ a szakadék felé rohan — ezt már a genfi Klíma Világkonferencián maga Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár jelentette ki. A politikus azt kérte a világtól, hogy siessen az átfogó klímaszerződés megkötésével, mert az éghajlat felmelegedése gazdasági katasztrófát fog okozni, és a tengerek szintje akár két méterrel is megemelkedhet az évszázad végére. Ban emlékeztetett arra, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása még mindig gyors ütemben fokozódik. A dán fővárosban tartott klímakonferencián egyébként az lesz a feladat, hogy megkössék a kiotói jegyzőkönyv helyébe lépő új globális megállapodást a Föld éghajlatának alakításáról 2012 után.
