A komoly tudás fejlett tanulási technikákat igényel. Egy átlagos felnőtt agyának csupán tíz százalékát használja, képzeljük csak el, mi mindenhez érthetnénk megfelelő elsajátítási módszerek segítségével.
Összegyűjtöttünk hetvenhét tippet — mint például: ne hagyjuk ki a reggelit, időnként tartsunk szünetet, hallgassunk zenét, s olykor egy hideg zuhany sem árt —, amelyek segítségével enyhíthetjük tudásszomjunkat, javíthatjuk koncentrációs képességünket, sőt, hatékonyabban és gyorsabban sajátíthatunk el új ismereteket.
Tartson ki. A nehézségekkel szembesülve se adja fel a tanulást. Amit valaki már megtanult, azt más is meg tudja. Einstein szerint a zsenialitás egy százalék tehetség, kilencvenkilenc verejtékezés.
Ne higgyen a szakértőknek! A diszlexia dióhéjban összefoglalva olyan olvasási, írásbeli, így pedig tanulás során jelentkező zavar, amely során számok és betűk keverednek össze. Gyakran a kimondott szavak vagy számok összevegyülnek. Régebben a diszlexiásokat egyszerűen lehülyézték, később a szakértők azt mondták, hogy képtelenek tanulni. Azóta már többször bebizonyosodott, hogy képesek az ismeretek megszerzésére. A tanulásnak egynél bizonyosan több módja van, senkinek se higgyen, hogy nem képes rá.
Provokálja magát. Az emberek gyakran intelligensebbek, mint ahogyan azt gondolják magukról. Egy olyan világban, ahol mindent beskatulyáznak és kategorizálnak, nem feltétlenül mindenki odavaló, ahová került. Zseniket márpedig lépten-nyomon lehet találni. Ha úgy érzi, hogy tehetséges, töltsön ki egy IQ-tesztet, amely nem az iskolai szabványnak megfelelő intelligenciamérő. Mint ismeretes, a hagyományos IQ-teszt szerint sok diák rossz képességűnek mondható, mert a tesztek nem képesek felbecsülni a tanulók tudását és tanulási képességeit. Ez utóbbi pedig jóval fontosabb, mint a megszerzett tudás.
Ne aggódjon, tanuljon boldogan. Tegye ezt igazi szenvedéllyel, és ossza meg másokkal is. (f. e.)
