Mikós zarándokok az olmützi székesegyház előtt
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium kis diákcsapata augusztus 21—25. között zarándokúton vett részt, hogy iskolánk alapításának 150. évfordulója alkalmával meglátogassa az iskola névadója, gróf Mikó Imre életének főbb állomásait. Nagy segítségünkre szolgált dr. Egyed Ákos történész, akadémikus könyve gróf Mikó Imréről. A mikós zarándokok közt a legfiatalabb, az elsőosztályos Kustán Tímea volt.
Gróf Mikó Imre huszonegy évesen lépett a közszolgálat útjára. Pályája Marosvásárhelyről indult, az erdélyi királyi főkormányszék jegyzőjeként, aztán főkormányszéki tanácsos, majd 1847-ben erdélyi kincstárnok lesz.
Mikó Imre életének egyik fő állomása Nagyszeben. Az uralkodó — V. Ferdinánd — 1847. október 6-án nevezte ki főkincstárnokká az Erdélyi Kincstárhoz. Mikó elnöksége alatt a német nyelv helyett a tisztviselők társalgási nyelve a magyar lett, tehetséges magyar fiatalokat vont maga mellé. A reformkor szellemisége hatotta át munkásságát. V. Ferdinánd magyar király és Erdély fejedelme gróf Mikó Imrét szemelte ki erdélyi kancellárnak a lemondásra kényszerült báró Jósika Miklós helyett.
Budapestre kis kerülővel jutottunk el, megtekintettük a Szeged melletti Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot.
Budapesten gróf Mikó Imre nevét utca és emléktábla őrzi az I. kerületben. Az emléktáblán ezt olvashatjuk:
MIKÓ IMRE
1805—1876
A MAGYAR KULTÚRA ÉS TÖRTÉNELEMTUDOMÁNY
ÁLDOZATKÉSZ PÁRTFOGÓJA ÉS ÉRDEMES MŰVELŐJE,
AZ ERDÉLYI MÚZEUMEGYLET MEGSZERVEZŐJE,
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ELSŐ ELNÖKE.
ÁLLÍTTATTA ALAPÍTÁSÁNAK CENTENÁRIUMA
ALKALMÁBÓL A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT
ÉS
BUDAPEST FŐVÁROS TANÁCSA
1967
1867-ben a közlekedési tárca minisztere lett Andrássy Gyula kormányában. Azt a miniszterséget vállalta, amelyet 1848-ban Széchenyi töltött be, 1870-ben viszont lemondott. Közlekedésügyi minisztersége alatt készített terveiben szerepel az erdélyi vasúthálózat kiépítése, fejlesztése. ,,Az Erdélyi vasút, Pestről a N.-Váradig kész vonalon kiindulva, Kolozsváron át Brassót csatolja össze észak-nyugattal, s innét a Bodza-szoroson át Galaczig nyerné kiegészítését" — írja Mikó Imre a vasúthálozatról készített terveiben.
Meglátogattuk a Bazilikát, a Parlamentet s a főváros nevezetesebb helyeit.
Bécsben is fontos hivatali állást töltött be Mikó Imre. Az Erdélyi Udvari Kancellária titkáraként dolgozott itt. Bécsi életéről és tevékenységéről alig lehet valamit tudni. Nem igazán szerette Bécset, s 1837-ben visszatért Kolozsvárra, kormányszéki tanácsosként. A Guberniumban főleg a közigazgatási ügyekkel foglalkozott, így befolyást gyakorolhatott Erdély ügyeire. (Egyed Ákos)
Bécsben megtekintettük a Schönbrunni-palotát s az állatkertet, mely a világ legrégibb, eredeti állapotban megmaradt és napjainkban is működő állatkertje.
Utunk vasárnap Brünn és Olmüzt cseh városba vezetett. Brünnben Spielberg/Spielberk várát tekintettük meg. Bejártuk a várbörtön celláit, emlékezvén a több hónapot itt töltött Kazinczy Ferencre.
Mikó Imre Irányeszmék című munkájában olvashatjuk Kazinczy Ferencről, a reformkori nyelvújítás vezéralakjáról: ,,Emlékezzünk a Kazinczy s társai korára és küzdelmeire, s gyúljon nem hamvadó lángra lelkesedésünk." Az útikönyvek szerint Brünnben a Kapucinus-templom kriptájában nyugszik Trenck Frigyes báró, Jókai Mór A két Trenck című regényének egyik hőse, aki 1749-ben Spielberk börtönében hunyt el.
1848. december 2-án az erdélyi főkormányszék Kemény Ferenc báró indítványára folyamodványt intézett a fejedelemhez, melyben a harc veszélyére és ennek okaira figyelmeztette, s orvoslást kért. Ennek személyes átadásával Mikó Imrét bízták meg. (Egyed Ákos)
1848-ban Mikó Imre az első közjogi méltóság, főkincstárnoki tiszte mellett a főkormányzó feladatát is ellátta. Kompromisszumos javaslattal sietett a bécsi udvarba. Az erdélyiek memorandumát vitte Olmützbe, ahova az udvar költözött. A Gubernium emlékiratát sikerült átadnia az V. Ferdinánd helyébe lépő Ferenc Józsefnek, de a kért támogatás, hogy segítsen véget vetni az Erdélyben dúló polgárháborúnak, elmaradt. A szabadságharc idejére olmützi kényszerlakhelyén tartózkodott.
Olmütz az egyik leglátogatottabb cseh történelmi város — számos meglepetést tartogat az oda látogató számára. A gótikus városháza, a Szent Vencel-székesegyház, az érseki palota, a Szent Móric-templom sok kirándulót csalogat ide. Történelmünkben is szerepet játszott a város: a cseh katolikus rendek 1469. május 3-án Olmützben választották királyukká Mátyást.
Bolyai János (1802—1860) életútja is érintette ezt a várost, ,,itt szolgált mérnök-századosként 1832. július 10-től 1833. június 15-ig a nagy magyar matematikus, aki megalkotta a nem euklideszi geometriát" — olvasható a 2004-ben a Budapesti Nemzetvédelmi Egyesület által készíttetett emléktáblán.
Maradandó élményt jelentett számunkra Kecskemét is, a város kultúrtörténeti, építészettörténeti érdekességei mellett a városháza előtt láthattuk a követ, mely azon a helyen áll, ahol Katona József, a Bánk bán szerzője összeesett, és meghalt.
Mikó Imre emberi nagyságát értékelve Jókai Mór szavait idézzük: ,,korának és nemzetének szövétnekül szolgál."
Tisztelettel hajtunk fejet emberi nagysága előtt, és emlékezünk rá.
