Az Evenimentul zilei emlékeztet: az utolsó ilyen jellegű felmérést 2002-ben végezték az országban, így hét esztendő távlatából van mód összehasonlítani a román társadalom szemléletében végbement változás mértékét. Hét évvel ezelőtt a megkérdezettek 28,3 százaléka vallotta, hogy szeretné, ha romák nem élnének Románia területén. Idén ez az arány ,,csak" 20,8 százalék, amit a tanulmány készítői továbbra is súlyosnak tartanak. Az említett közvélemény-kutatásba a romákat és a közösségükön kívülieket egyaránt bevonták. Az előbbiek esetében 608, az utóbbiak esetében 820 fős minta alapján végezték a vizsgálatot. A tanulmány összessé­gében meglehetősen árnyalt, olykor ellentmondásos képet nyújt. A roma közösséghez kapcsolható jó tulajdonságok elismerésének aránya például hét év alatt 21-ről 31 százalékra emelkedett. Kiderült az is, hogy a román lakosság sokkal nagyobb türelemmel viseltetik az említett kisebbség iránt, amikor ,,általában" kell beszélni róla, de rögtön csökken a tolerancia mértéke, ha valamilyen konkrét, személyes helyzetről van szó. Például a megkérdezettek 68,4 százaléka nem szeretné, ha roma kerülne be családjába. Továbbra is sokan vallják az ,,etnikai sztereotípiákat". A megkérdezettek 43 százaléka lustának, 39 százaléka pedig tolvajnak tekinti a cigányokat. A tanulmány szerint Romániában is sokkal rosszabbak a roma közösség anyagi körülményei, mint az ország többi lakosáé. A megkérdezett romák 18 százaléka válaszolta azt, hogy semmiféle jövedelme nincs, 50 százalékuk felelte, hogy havi jövedelme nem éri el a 250 lejt (mintegy 60 eurót), 76 százalékuk pedig azt mondta, hogy családja havi bevételei nem elengedőek még a legszegényesebb létfenntartásra sem. A roma közösséghez nem tartozó románoknak viszont 50 százaléka felelte, hogy havi keresete meghaladja a 680 lejt (körülbelül 160 eurót), 12 százalékuk állította, hogy semmilyen jövedelme sincs, 4 százalékuk vallotta be, hogy szociális segélyen él, 31 százalék volt azoknak az aránya, akik szerint kevesebbet keresnek a létminimumnál.