Benedek Elek: A macska meg az egér

2009. szeptember 26., szombat, Kiscimbora

Bezzeg jó dolga volna az egérnek, ha macska nem volna a világon. De van ám macska, van bizony, a szegény egerecskének éjjel-nappal nincsen nyugta, nincs bizony.

Hej, ha láttátok volna, hogy megijedt az a kicsi egerecske, akiről most mesélek, mikor egyszer, amint futi-futkározott a szobában — topp! —, egyszerre csak valahonnét, valamelyik szögletből elétoppant egy nagy cirmos cica. Jaj, istenem, hová-merre szaladjon szegény egerecske? Nézett erre, nézett arra, hová bújjon, melyik likba? Az ám, sehol se látott likat, de még csak akkorát sem, amelyiken egy hangya befért volna. Mit mondok, hogy nem volt lik? Dehogynem volt. Ott állott a szoba egyik sarkában egy vizeskorsó, azaz dehogy állott, feküdt az a fél oldalán, nosza, uccu neki, hopp! A kis egerecske nagy hirtelen beugrott a korsó száján. Bezzeg, hogy cica asszonyság is nekiszaladt a korsónak, de mindjárt meg is állott, s igen-igen savanyú pofát vágott: szűk volt ám a korsó szája, cica nagysám, aszógája!

— Hiszen megállj — mormogott, dorombolt haragosan cica nagysám —, majd megunod te magad az üres korsóban, kihajt az éhség, s akkor, hamm! — bekaplak; tudom azt az egyet, hogy el nem szalasztlak.

Hát a szegény egerecske mit csinált? Ugyan bizony mit csinált volna egyebet, reszketett, mint a nyárfalevél, s várta, várta, hátha megunja cica nagysám a leskelődést. Hiszen várhatta! Telt-múlt az idő, de cica nagysám nem mozdult a helyéből, be-benézett a korsó száján, aztán a száját kitátotta, hegyes fogát csattogtatta, s mind azt dorombolta:

— Jere ki csak, jere! Lesz akkor haddelhadd!

Huh! Szegény egerecskét, mikor látta cica nagysám száját, még a hideg is kirázta; aztán mikor egy kicsit magához tért, két kicsi lábát összetette, s úgy könyörgött:

— Ó, drága szép cica nagysága, a szegény kis egerecskét ne bántsa! Hiszen annyi egér van a világon rajtam kívül, mért éppen engem akar megvacsorázni? Hallottam nagyságodról, hogy nagyságod jóságos, kegyelmes, a szíve színarany, ugye, igaza van, aki ezt mondta magáról?

Mit gondoltok, mit felelt erre cica nagysága?

Ő bizony ezt felelte:

— Tiszta csupa igazság, amit mondasz, szép öcsém. Nincs kerek a világon több olyan jóságos, több olyan kegyelmes, több olyan aranyszívű macska, mint csekélységem, haj, de jóságból, kegyelmességből, aranyszívűségből nem tölthetem meg a hasacskámat.

Ezt mondotta, igen, szórul szóra ezt mondotta cica nagysága. Hogy azután mi történt, már azt én nem tudom. Itt a mese vége, fiam, fuss el véle!

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 484
szavazógép
2009-09-26: Kiscimbora - x:

Benedek Elek: Csacsi-családban nagy a búbánat

Csacsi-családban nagy a búbánat:
Kis és nagy csacsik, mind elbukának.
2009-09-26: Emlékezet - x:

Benedek Elek (1859—1929) (Hármas évforduló) — Paizs Tibor

,,Benedek Elek több, mint Benedek Elek összes műve" — írja a róla szóló nekrológjában Kovács László. Tamási Áron ,,a föld szemünk előtti vértanújának" nevezte. Pomogáts Béla Erdély apostolának titulálja. Korán, már huszonhat évesen nevéhez ragadt az ,,apó" jelző. Tartották őt ,,a haldokló népnemzeti iskola" képviselőjének. A bolsevista irodalomtörténészek ,,a szocializmus küszöbéig érő hőst" faragtak belőle. Számos igaz és igaztalan dolgot állítottak róla, de az ábrándtól csak kevesen tudtak elszakadni. Minduntalan ott ködlött előttük a kék szemű, szakállas, bölcs apó, a mesélő. És bár élete során csaknem minden műfajban eredményesen alkotott, mai szívünkhöz a mese vállán nő fel.