Évtizedek óta nagy vizsgálatok igazolták, hogy a ,,rossz", az LDL-koleszterin magas szintje jelentősen növeli a koszorúér-betegség kockázatát. Érthető, hogy különféle nem gyógyszeres és gyógyszeres módszerekkel igyekeznek csökkenteni a vérben a koleszterin mennyiségét.

Az utóbbi időben mind több szó esik a súlyos, előrehaladó idegrendszeri betegségről, az Alzheimer-kórról is. Ennek a betegségnek a lényege, hogy az agyszövet fontos területein különös, tapadós fehérje, a béta-amiloid rakódik le. Ellentmondó adatok láttak napvilágot arról is, hogy a koleszterin szintjének emelkedése hozzájárul ehhez a kóros folyamathoz.

Alina Solomon és nemzetközi munkacsoportja olyan 40—45 éves embereket vizsgált, akik 1964—1973 között jelentek meg először orvosi ellenőrzésen, és akkor semmiféle szív- és érrendszeri panaszuk vagy idegrendszeri eltérésük nem volt. Valamennyiüknél történtek laboratóriumi mérések is, többek között meghatározták a koleszterin szintjét.

Évtizedekkel később a tanulmány alanyai újra találkoztak orvosaikkal, akik főleg az esetleges idegrendszeri változásokkal foglalkoztak. Az derült ki, hogy azok között, akiknek a vérkoleszterinje 40—45 éves korban akár csak kissé magasabb volt, lényegesen gyakoribb volt az Alzheimer-kór előfordulása, mint azok csoportjában, akiknél ilyen laboratóriumi eltérést nem észleltek.

Alina Solomon a tudományos dolgozatban kiemelte: mind többet tudunk arról, hogy a koszorúér-betegség kockázati tényezőinek, a vérzsíroknak, a dohányzásnak, a magas vérnyomásnak, a cukorbajnak, az elhízásnak a visszaszorítása nemcsak az infarktus gyakoriságát csökkentheti, hanem kedvezően befolyásolja a betegek idegrendszerének állapotát is.

A kutatók további vizsgálatokat terveznek annak tisztázására, hogy a vér koleszterinszintjét csökkentő gyógyszeres kezelés hozzájárul-e az érelmeszesedés folyamatának késleltetése mellett az agy egészséges működésének megtartásához is.

(Matos Lajos, MTI)