Egy Miska névre hallgató, Csuvasföldön élő medve életére tör az orosz bürokrácia. Miska két éve került egy Szergej nevű csuvas üzletemberhez pici, szőrős gombolyagként, s ha nem fogadják be, biztos pusztulás lett volna a sorsa. Cumisüvegből táplálták, a házban lakott, és a család kedvence volt. Amikor nagyobbacska lett, Szergej a Csebokszáritól 110 kilométerre lévő, út menti kávézója mellett épített Miskának ketrecet.
A baj azzal kezdődött, hogy a helyi ügyészség megkereste az állami mezőgazdasági felügyelet helyi hivatalát azzal, hogy a kávézó mellett egy medve él, s hogy vajon ez rendjén való-e. A felügyelet továbbküldte a megkeresést a vadászati és halászati szolgálathoz. Ez utóbbi felügyelői tisztázták, hogy a medve származása ismeretlen, és Miska nem rendelkezik dokumentumokkal, vagyis állami tulajdon. Megpróbáltak helyet keresni neki egy állatkertben, de nem találtak. Úgy döntöttek, valamennyire legalizálják Miskát: előírták a gazdájának, hogy építsen neki nagyobb és erősebb kifutót, és amikor ez megtörtént, a medvét elkobozták, de mivel a hatóságnak nincs pénze ilyesmire, egyelőre gazdájára bízták, és kiállítottak neki egy ideiglenes tartási engedélyt. Papíron tehát Miska most a vadászati és halászati szolgálat tulajdona, de az igyekszik átadni az állami vagyonkezelőnek, amelynek árverésre kellene bocsátania az állatot, azonban esze ágában sincs átvenni. A mezőgazdasági felügyelet azonban elégedetlen volt a helyiek által kiötlött megoldással: következő ellenőrzésén kiderítette, hogy Miska ugyan jól és elégedetten, de illegálisan él, és lévén állami tulajdon, sorsát a törvény szerint kell rendezni, vagyis el kell kobozni, és árverésen el kell adni, vagy le kell lőni.
Több se kellett: kirobbant az elégedetlenség, Miskának híre járt az egész köztársaságban, és még a helyi kormányülésen is témává lett. Azóta a mackó a szövetségi és a helyi hatóságok harcainak középpontjában áll. Illetve ül: nagy kifutójában bárki láthatja, hogy igen jó bőrben van, a szőre ragyog, és elégedett az élettel. Volt már rá példa, hogy megragadott egy ottfelejtett seprűt, s söprögetni kezdett, és amikor jönnek az ellenőrök, képes elbújni a házban.
Az illetékesektől az esetről beszámoló Komszomolszkaja Pravda lap megtudta: a megoldás alighanem az, hogy a majdani árverésen Szergej, Miska gazdája megveszi a mackót. A csinovnyikok azonban elmondták: Oroszországban évente mintegy kétezer medvét lőnek ki megfelelő engedélyek alapján, s ennek következtében jó négyezer bocs pusztul el. Pedig elég lenne megtiltani a vadászok behatolását a medvebarlangokba, de ez nem szerepel a törvényben.
Szergej, Miska gazdája el van keseredve, de eltökélt szándéka, hogy megtartja a medvét, ha kell, megveszi árverésen. Lelkesen mesélte: az általa hívott szakemberek megállapították, hogy Miska első téli álmára készül, s már építik is neki a barlangot. A Komszomolszkaja Pravda a jellegzetesen orosz történethez fűzött kommentárjában megállapította: a szövetségi és a helyi hatóságokat teljesen lefoglalja a Miska körüli harc: fő foglalkozásuk a túlélés, és semmi egyébbel nem tudnak ésszerűen foglalkozni.
Horváth Júlia
