A méregfog a száj alulsó részében, legesleghátul ékeli be magát az ínybe, az esetek nagy többségében görbe, harkályorrgyökérrel. Egyéb, említésre méltó tulajdonsága, mely más, jobb indulatú fogaktól megkülönbözteti: hét napból legalább hármat fáj. Mély, hosszan tartó, négy csillapító után is gyötrő érzéseket idéz elő, melyek elviselése az őrületbe kergeti a méregfog ártatlan, élni vágyó viselőjét. Határozottan felismerhető még az arc féloldali megduzzadása, ilyenkor tulajdonosa hörcsöghöz hasonlít, minek következtében restell emberek közé menni. Közben mélyen beágyazódott főszereplőnk nagyokat szórakozik magában, gurgulázik a nevetéstől, s ettől az áldozat koponyáját ütemesen lüktető hullámok feszítik szét.

Ám ennek ellenére mazochista megszállottsággal ragaszkodik kellemetlen szájcsonttartozékához, és hónapokig képes szimbiózisban élni vele.

Én sem jártam másképp, méregfogam rendesen beolvasott.

Így hát minden erőmet, bátorságomat összeszedve meglátogattam a méregfogak fehér köpenyes hóhérját. Aki legyintve közölte: semmiség az egész.

Láttam véres köpenyének szegélyét elővillanni, vaskos ujjait egy hozzám hasonló elítélt szájában. Gyomrom összeszorult, tudtam, hogy röpke fél óra múlva nekem is helyet kell foglalnom a kínpadon. A várakozási időt steril, csípős szag lengte át, a helyszín lemeztelenített méregfogakkal volt dekorálva.

Méregfog úr sunyított, lapult, már-már ki is békültem volna vele, de átvillant agyamon, hogy számtalanszor kötöttünk már fegyverszüneti megállapodást, melyért puskaporos félarci lüktetés volt a köszönet és hála. Rászántam magam a végső csatára! Erős szúrás érte arcomat belülről, az első sanyarú könnycsepp ki is csordult volna szememből, de a keserű emlékek gátat szabtak neki.

Ötéves lehettem, amikor méregfogam tejállagú elődjét kihúzták, akkor kövér, sós csepp gurult le vézna arcomon. Olyan dörgedelmes méregfoghóhéri káromkodás követte, hogy a szusz is bennem ragadt, pisszenni sem tudtam. Aztán úgy éreztem, a méregfoggal együtt a fejem is távozni készül az erős rántástól...

Ezzel a múlttal mindenre fel voltam készülve, ezúttal azonban kellemes modorú orvossal hozott össze a sors, aki egyszerűen csak tudatta velem, hogy a kellemetlen fogat ketté kell vágni, mert úgy látja, ragaszkodik nagyon ínyes táptalajához, s mindezen procedúra két rándítást is igénybe vesz. Ekkor már az ájulás határán lehettem, mert mire elképzeltem volna a kettényiszitelést, elégedetten tudatta velem, hogy a méregfognak egyszer s mindenkorra bevégeztetett.

Elgondolkodtam: hova tűnhettek azok az egykori foghóhérok, akiktől milliónyi ember retteg, s emlékük ott zsibong minden fanyar illatú váróteremben, fölösleges félelmeknek adva okot?

Varga Melinda