MaksaKis erdőbirtokosság nagy gondjai

2007. augusztus 23., csütörtök, Faluvilág

Nem egyszer volt már szó e lap oldalain, hogy a kis területtel és a diktatúra évtizedei alatt ,,leélt" erdőkkel rendelkező, kevés vagyonú közbirtokosságoknak mily nehéz a túlélés. Ilyen hajóban szenved több orbaiszéki falu, Szacsva is, s ezek közé tartozik a maksai birtokosság, amely egykori vagyonának, bizonyító papírok hiánya miatt, csak egy részét bírja. Nem könnyű megyeszerte megértetni a tagsággal azt, hogy ha pillanatnyilag nem is hoz semmi hasznot a birtok, vagy csak kevéskét, meg kell tartani az ősök szerezte javakat, nem szabad elfecsérelni.

A tetemesnek nem mondható maksai közösségi vagyon margóján vita is született, s a birtokosság elnöke, Badi Andás beadta lemondását. Adatokért, tájékoztatóért mégis hozzá irányítottak a hivatalosságok. Miért? — tettük fel a kérdést.

— Valóban felmondtam, utána pedig a mandátumom lejárt, s újból rám akarták bízni a gondokat, de nem fogadtam — felelte Badi András. — Két közgyűlés sem volt határozatképes, otthagyhattam volna a posztot, de a tagok zöme arra kért, végezzem tovább.

Maksának 23,8 hektárnyi erdőbirtoka és 60 hektár legelője van a Csobot nevű területen. Nem sok. De most jobbra fordulhat sorsa, mert a legelőre megkérték az uniós támogatást, ami nem is kevés, 50 eurót adnánk hektáronként. Arról, hogy mire használják majd fel, a közgyűlés fog dönteni. Badi András azt is elmondta, hogy eddig minden évben kiadták a legelőt, és a bácsok fizették érte a bért. A kosaraztatás a legjobb módszer a parlag feljavítására. Az idén is ott van a falu serege. Bért nem kértek, mert a népgyűlés úgy határozott, hogy a legelő a falué, a falu juhai legeljenek rajta! Egyébként is úgy érzik, hogy az uniós támogatást biztosan megkapják.

— Ebben a munkában segítségemre van Bács Benke László a cenzorbizottságból, Illyés János, Fazakas Géza. Többen részt vettek a csemetekapálásban. Adósságunk nincs, van egy kis tartalékunk is, régi pénzben 150 millió lej, amit az Orbai magánerdészet kért kölcsön. Volt egy kéthektáros tarvágásunk négy évvel ezelőtt, s akkor osztottunk a tagoknak is abból a tíz százalékból, amit a törvény előír. A fát eladtuk, és kétmillió régi lej osztalék esett hektárjára. Azóta semmi hasznot nem hajtott a tagoknak ez a birtok. Nekünk összesen tíz köbméter fa a fejadag egy esztendőre, amit ki szabad vágni. Ebben benne van mindenféle faféleség. Nagyon kevés... Ha megkapjuk a támogatást, ismételten összeül a közgyűlés, ismét adhatunk hírt magunkról.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mi a véleménye az elnökválasztás érvénytelenítéséről?






eredmények
szavazatok száma 690
szavazógép
2007-08-23: Közélet - Mózes László:

Hazanéző színészek

A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának egyik különleges mozzanata volt a Szentgyörgyről elköltözött színészek találkozása a Sugás vendéglőben. Az alkalmi színészkocsmává előléptetett nyárikertben a fellépők rövid műsorszámai váltogatták egymást, miközben fiatal művészek éppen pincért alakítottak, nem csak beöltözve, hanem ténylegesen is. A hazatérő színészek közül többen országhatáron belül maradtak, mások határo(ko)n túlra távoztak, de több olyan fiatal művész is eljött, aki ugyan háromszéki, de már fiatalon budapesti teátrumokhoz szegődött. A nosztalgiázó, múltbéli emlékek között keresgélő emberek forgatagában beszélgettünk Darkó Évával és Székely Szabó Zoltánnal, a sepsiszentgyörgyi magyar színház nyolcvanas években külföldre költözött egykori tagjaival.
2007-08-23: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

A falusi ipar bemutatása (Málnás község)

Az Óriáspince-tetőn egy zalánpataki százesztendős tehénszekéren két élő és egy holt iparág termékeit láthatta a nagyszámú közönség: a málnásfürdői botosi kőbánya termékeit, innen származnak a község ajándékaként a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának helyszínén elhelyezett hatalmas ,,történelmi és közigazgatási mérföldkövek" is, melyeken településeink neveit és írásos említésük évszámát örökítették meg a faragók.