Az 1956-os szabadságharc és forradalom évfordulóján meg kell emlékeznünk Hervai Zoltán tanár úr édesapjáról, aki az 1956-ban végzett mikós diákoknak betanította a Jókai Mór regénye alapján írt, Kőszívű ember fiai című színdarabot.
Nagyon csodálkozom, hogy az akkori éber kommunista megfigyelés idején miképpen kerülhetett előadásra ez a szabadság szellemével átitatott mű, épp 1956-ban?
A közönség, főleg az ifjúság óriási lelkesedéssel fogadta a produkciót.
Alulírott Baradlay Jenő szerepét játszottam. Amikor halálra ítéltek, Haynau tábornagy kijelentette: ,,Nem tudom megérteni magukat, magyarokat. Nem értik már meg, hogy le vannak győzve?" Az én válaszom ez volt: ,,Tábornagy úr, a magyarokat nem győzték le, és nem is győzik le soha."
Az ötödik vagy talán a hatodik előadáson a színház akkori párttitkára észrevette az akkori kommunista felfogáshoz nem illő választ, és Hervai bácsinak megparancsolta, hogy módosítsanak rajta, így az utolsó három alkalommal a következő mondattal replikáztam: ,,Tábornagy úr, biztos abban, hogy véglegesen legyőztek minket?"
E kis zavaró tényező dacára is hangsúlyoznom kell, hogy 1956-ban a darab megrendezése kimondottan hőstettnek számítható Hervai bácsi részéről, amiért teljes tisztelettel adózom emlékének.
Pildner András
