Statisztikai adatok szerint az országban 4,9 millió hektárt borít gyep, ebből 3,4 millió hektár kaszáló és 1,5 millió hektár legelő. A területnagyság szerint Románia az ötödik az unióban, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Németország után. A gyepterület közel 60 százaléka magántulajdonban, a többi helyi tanácsok tulajdonában van. A legelőfeljavítási munkálatoknak köszönhetően az évtizedek folyamán nőtt a gyepek átlagtermése, míg az 50-es és 70-es években a hektáronkénti fűtermés alig volt 3—5 tonna, addig a 90-es évekre 14 tonnára emelkedett. A 90-es évek után viszont, a feljavítási munkák felhagyásával, az országos átlagtermés 10 tonnára esett vissza. A terméskiesés másik oka a 90-es években a szakszerűtlen legelőhasználat, a szövetkezetek felszámolásával a gazdák elfeledkeztek a szakaszos legeltetés alkalmazásáról. Utána folyamatos állatlétszám-csökkenés következett, aminek következménye volt a legelők nem megfelelő karbantartása és ki nem használtsága. Jelen pillanatban az átlagfűhozam közel másfélszer annyi számosállatot elbírna, mint a mostani állatlétszám.

A 2003-as és a mostani módosító rendelet ajánlásokat és kötelezettségeket szab a helyi tanácsoknak és a legelőt bérlő fizikai vagy jogi személyeknek. Eszerint fel kell mérni a legelők termőképességét, meghatározni a megfelelő állattal való leterheltséget, programot kell kidolgozni a legelők feljavítására vonatkozóan, meg kell határozni tanácsszinten a pénzügyi forrásokat, amelyek a munkálatokra fordíthatóak (legelődíjak), és megfelelő éves legelőprogramot kell kidolgozni, tiszteletben tartva a gyepszőnyeg újrasarjadásához szükséges pihentetési időt. A rendeletek értelmében a legelőkre az állattartókkal legkevesebb tíz évre bérhasználati szerződést kell kötni.

A legelőtulajdonos önkormányzatok a területeket mind a szakmai szervezeteknek, egyesületeknek, mind a tenyésztőknek bérbe adhatják. Ennek érdekében a bérlőnek a rendeletben bemutatott típuskérést kell kitöltenie és iktatnia a helyi tanácsnál. Feltétel, hogy a bérlő gazdasága szerepeljen az egységes nemzeti farmnyilvántartóban, és a legelő terheltsége legkevesebb 0,3 számosállat legyen hektáronként. Ugyanakkor a kérés mellé legeltetési programot is csatolni kell. A bérlőnek a rendelet értelmében biztosítania kell a megfelelő karbantartást. A helyi tanácsoknak a tulajdonukban levő legelőkre a bérleti kiírásokat, árveréseket február folyamán meg kell ejteniük, a szerződéseket pedig a nyertesekkel március 15-ig kell megkötni.

A bérleti szerződések megkötésekor előnyt élveznek a község területén élő állattartók, a felesleges területek tanácshatározat alapján más községbeli tenyésztőknek is kiadhatók. A tanács mezőgazdasági szakembere az egyesület képviselőjével közösen állapítja meg az éves legeltetési díjat, amelyet a helyi tanácsnak határozatban kell jóváhagynia, valamint a legeltetési időszak kezdetének és végének időpontját. A legelőkarbantartási munkálatokat szolgáltatásként az állattartók végzik, akik ezt nem teszik meg, a munkálatoknak megfelelő összeget kell befizetniük az önkormányzatnak.