Teleki Júlia a szervezők nevében emlékeztette a jelenlevőket az egy évvel ezelőtt elhangzott ígéretekre, miszerint összefogva, közösen mindent megtesznek azért, hogy a sintérgödörnél — ahol a kivégzetteket elhantolták — emlékpark és kegyhely létesüljön.

A megemlékezésen beszédet mondott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki hangsúlyozta, hogy az emlékezés az élet fontos része, és leginkább családi jellegű, egy esetet kivéve: amikor a nemzet mártírjaira emlékezünk.

A legnagyobb vajdasági magyar párt elnöke elmondta, hogy a Vajdaságban 15 éve több mint húsz helyen tartanak rendszeresen megemlékezéseket a második világháború végén szerb fegyveresek által megölt, becslések szerint 30—50 000 magyarról. Emlé­keztetett arra, hogy az utóbbi hónapokat leszámítva nem volt szerb politikus, ,,akivel beszélni lehetett az 1944-es eseményekről". Szerinte a két köztársasági elnök, Sólyom László és Boris Tadic október 12-én Budapesten bejelentett megállapodása a szerb—magyar történészbizottság felállításáról ,,a holtpontból való kimozdulást jelenti".

Fontosnak tartotta a gondolat megérését a múlt feltárására Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja. Egyben kiemelte, hogy a két köztársasági elnök találkozójának üzenete biztató, a békés együttélés előfeltétele a múlt lezárása, a tények feltárása, szakmai szinten, a politika kizárásával. Az ugyancsak felszólaló Becsey Zsolt (Fidesz) volt európai parlamenti képviselő első lépésként fontosnak nevezte a történészi vegyes bizottság megalakulását, de szerinte a megbékéléshez vezető úton a magyar fél már beismerte, és már a háború alatt feltárta elkövetett atrocitásait. Ezért is lenne nagy szükség arra is, hogy feltárják a szerb fél megtorlásait is. ,,Tisztázatlan morális tudattal nem lehet Európát építeni. Amíg a tisztázatlanság fennáll, megosztható a régió" — vélte Becsey Zsolt.