A dán Kaare Christensen és munkatársai kiszámolták, hogy a várható életkilátások jelenlegi rekorderei, a japánok arra számíthatnak, hogy a 2007-ben született gyermekek előreláthatólag 107 évig élnek. Az angol gyerekek, akik ugyanekkor láttak napvilágot, legalább 103 esztendeig örülhetnek az életnek.

A kilátások szerint ugyanis nemcsak a hosszú öregkorban reménykedhetünk a jövőben, hanem abban is, hogy az akkori aggastyánok jobban mozognak, könnyebben ellátják magukat, mint a maiak. Várhatóan több krónikus betegségük lesz, mint ma: szív- és érrendszeri bajok, rosszindulatú daganatok, de ez a korszerű diagnosztika segítségével korábban kiderül, és a kezelési módok is sokat fejlődnek.

Ez viszont azzal is jár, hogy az országok népességének összetétele fokozatosan az idősek irányába tolódik. Mind nehezebb lesz tartani a szociális, jóléti állam elvárt szintjét. A korosodó emberek mind tovább dolgoznak, a nyugdíjkorhatár mind későbbre kerül. Ez azt is jelenti, hogy mind a fiatalok, mind az idősek naponta kevesebb időt dolgoznak, mint jelenleg.

A dán kutatók számításai szerint az átlagemberek aktív életükben ugyanannyi órát töltenek majd munkával, mint korunkban, de a munka időtartama több évre oszlik szét. ,,A huszadik század a jövedelem újrafelosztásának időszaka volt. A huszonegyedik században a munka újrafelosztása történik" — írják. ,,Az egyén így több figyelmet szentelhet munkája mellett a tanulásnak, a szórakozásnak vagy a gyermeknevelésnek is."

Az életkilátásoknak az a növekedése, ami az utolsó másfél évszázadban bekövetkezett, az emberiség történetében páratlan jelenség. Az is valószínű, hogy ez nem folytatódhat ilyen ütemben és korlátlanul.

Noha egyes genetikusok számításai szerint az emberek 130—140 esztendeig élhetnek, ezt az eltúlzott véleményt a gyakorló orvosok a tényleges adatok alapján kétségbe vonják. Ahol a születési és halálozási adatok vezetése megbízható, ott 110 éves kornál idősebb emberek a legjobb életkörülmények esetén is ritkán fordulnak elő.

(Matos Lajos, MTI)