A csütörtök este bejelentett elvi egyezség többévi tárgyalássorozat eredménye, de a folyamat várhatóan még legalább egy évig elhúzódik, mindenekelőtt azért, mert az ügyletet az EU-bizottság is versenyjogi vizsgálatnak veti alá. Elemzők szerint azonban jó esély mutatkozik a megállapodás uniós jóváhagyására, mivel Brüsszel az Air France és a holland KLM öt évvel ezelőtti egyesülése elé sem emelt akadályt. A BA és az Iberia közös cégét egy TopCo nevű holdingvállalat fogja össze, melyet Spanyolországban jegyeznének be, de Londonban működik majd a pénzügyi és operatív központja, és a Londoni Értéktőzsdén jegyeznék. A közös cégben a BA 55, az Iberia 45 százalékot birtokol. A megállapodás szerint a csoport elnöke az Iberia jelenlegi elnök-vezérigazgatója, Antonio Vazquez lesz, a vezérigazgatói tisztséget Willie Walsh, a British Airways mostani vezérigazgatója tölti be.

Az egyesülési szándékról közzétett hétoldalas közös nyilatkozat kiemeli: a két vállalat közös légiflottája 419 repülőgépből áll majd, a célállomások száma 205. Az egyesüléssel a BA hálózata 59, az Iberiáé 98 célállomással bővül. A British Airways elsősorban Észak-Amerikában, az ázsiai—csendes-óceáni térségben és Afrikában erős, az Iberiának pedig kiterjedt latin-amerikai útvonalhálózata van. A két cég azzal számol, hogy az egyesülés utáni ötödik évtől évi 400 millió euró körüli szinergiahozadéka lesz a tranzakciónak.

A BA és az Iberia tavaly összesen 62 millió utast szállított, és együttes bevételük hozzávetőleg 15 milliárd euró volt. Mindkét céget azonban rendkívüli módon megviseli a repülési ágazatot is sújtó globális pénzügyi-gazdasági válság. Különösen a British Airways küszködik: a cég fennállása óta a legrosszabb üzleti fél évét zárta szeptemberben 292 millió font adófizetés előtti veszteséggel. Elemzők különösen azt tartják riasztónak, hogy a hagyományosan igen erős időszaknak számító nyári utazási szezonban keletkezett a súlyos veszteség zöme. A BA vezérigazgatója, Willie Walsh nemrégiben kijelentette, hogy a cég ,,a túlélésért küzd". A BA jövő márciusig összesen 4900 fős — jóval több mint tízszázalékos — leépítést tervez. A British Airways elsősorban a prémiumosztályok forgalmának drasztikus visszaesését szenvedi meg. Egyik legfőbb bevételi forrása ugyanis a bőség éveiben a londoni City első, illetve üzleti osztályon repülő bankárainak utaztatása volt, főleg az észak-amerikai járatokon, a súlyos pénzügyi válság és a tömeges City-beli elbocsátások nyomán azonban ez az utascsoport szinte eltűnt. Walsh külföldi tudósítóknak tartott néhány héttel ezelőtti londoni háttértájékoztatóján azt mondta: a polgári repülést sújtó jelenlegi válság sokszorta mélyebb annál, amelyet az ágazat a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadások után átélt. Az MTI kérdésére, hogy a 2001-es vagy a jelenlegi válságot tartja-e nagyobbnak, Walsh kijelentette: a mostani ,,bármely mércével mérve tízszer, hússzor, harmincszor súlyosabb", mint az amerikai merényletsorozat utáni volt.

A bejelentést megelőző órákban hozták nyilvánosságra a szakma mintegy négyszáz cégét tömörítő európai repülőtéri szövetség (ACI) jelentését. Eszerint már körvonalazódik a fellendülés az európai légikikötőkben. Az európai üzemeltetők szövetsége úgy látja: a forgalom visszaesése elérte a mélypontot, és az októberi adatok alapján a téli időszakban már lassú és fokozatos fellendülés várható, elsősorban az olcsó jegyű légitársaságoknak köszönhetően. Mindamellett tartós fellendülés 2010 közepe előtt nem várható. Az ACI ennek alapján lefelé módosította az idén várható forgalomcsökkenésre vonatkozó előrejelzését: a személyforgalomban hét százalékra a korábban várt nyolc százalékról, a teherforgalomban tizenöt százalékra tizenhat százalékról. Ez utóbbit igen kedvező fejleménynek tartják az ACI szakértői, mivel a légi teherfuvarozás fontos barométere a világgazdaság alakulásának. Idén január—szeptember között a személyforgalom 7,7 százalékkal, az áruszállítás 19,8 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az elemzés kitért arra is, hogy a légikikötőket üzemeltető cégek sokat veszítenek amiatt is, hogy csökken a reptéri üzletek, éttermek forgalma, miközben egyre nagyobbak a biztonsági kiadások. Az ACI szerint a működtetés költségeinek átlagosan harmincöt százalékát fordítják biztonságra, a repülőtéri személyzetnek negyvenegy százaléka biztonsági szakember.