Szükség van a pallóra
A megyeszékhely közelében levő Gidófalva község hivatalosan négy, de valójában hat faluból áll. A helybeliek ezt hangsúlyozzák is, hisz Fotosmartonos két külön település, Fotos és Martonos, akárcsak Étfalvazoltán: Étfalva és Zoltán. Annak ellenére, hogy utóbbi kettőt 110 éve eggyé nyilvánították, eléggé távol esnek egymástól, s még természetes határ is elválasztja őket: az Olt vize. Ezen át biztosított volt az átjárás, ám az utóbbi időben bizonytalanná vált a helyzet.
Hídcsere
Megöregedett az Olton átvezető híd a kisebbik falu, Zoltán határában, s a gidófalvi önkormányzat elhatározta annak kicserélését. Ezt elsődleges kérdésként kezelték, meséli Berde József polgármester. Vannak még csatornázási teendők is, ám az összeköttetés biztosítását fontosabbnak tartotta, csatornázásra más programok által is lehet pénzt szerezni. A hídépítésre kihasználták a 7-es kormányrendelet teremtette lehetőséget, s meg is nyerték a pályázatot. A munkálat értéke mintegy 2,8 millió lej. A terv elkészült, a kivitelezésre versenytárgyalást hirdettek, a licitet a sepsiszentgyörgyi Valdek Impex Kft. nyerte meg, s annak átadták a munkafronthoz szükséges területet. A szerződést 2007 decemberében kötötték.
A pillérek megvannak, a hídépítés leállt
A régi hidat elbontották, ám hogy mégis biztosítsanak átjárást a zoltániaknak, a közelben egy pallót helyeztek el. Ugyanis tizenöt gyermek jár át iskolába, óvodába, továbbá az emberek a mezejükre gazdálkodni vagy az étfalvi boltba vásárolni, a gidófalvi községházára ügyeiket intézni, a hívek a templomba.
Az új híd építése haladt, mígnem az ügy idén júliusban pereskedésbe torkollott.
Ráléptek a szomszéd tyúkszemére
A szomszédos telek tulajdonosa kérte, ne írjunk az ügyről, mert bűnügyi kivizsgálás van folyamatban, s meg kellene várni, amíg azt lezárják, nehogy a riport befolyásolja az eredményt. Unszolásunkra mégis kötélnek állt, s válaszolt kérdéseinkre azzal a feltétellel, hogy csak nevének kezdőbetűit írjuk ki, mivel folyamatban levő ügyről van szó.
Traktorral még át lehet hajtani...
A Sepsiszentgyörgyön élő M. G.-t azután kerestük meg, hogy a polgármester panaszkodott rá, akadályozza a munkát. A szomszéd ,,felébredt, hogy az időleges palló az ő területén van, s beperelt, hogy szüntessük meg az átjárást" — magyarázza Berde József. Elismeri, hogy a kivitelező cég kárt tett a kerítésében, de azt kijavította. A pallót nem vehetik fel, mert nem vághatják el a zoltániakat a külvilágtól. Ahhoz, hogy a községközpontba menjenek, tíz kilométert kell megtenniük a kerülő úton a bodoki állomás felé, továbbá a 12-es országúton le, s vissza Gidófalvára. A szomszédos, de az Olt által elválasztott mezőgazdasági területeikre tizenöt kilométert kell kerülniük, magyarázza az elöljáró. Hozzáteszi: amikor a munkálatot elkezdték, nem is M. G. volt a tulajdonos, ő csak 2008-ban vált azzá. S különben, teszi hozzá a polgármester, az öregek mesélték, hogy az a kétszáz-háromszáz éves jegenyefa, ami a kert végében áll, soha nem volt a családé, azon belül húzódott a határ.
M. G. közölte, a terület négyszáz éve a családjáé, a mintegy százéves telekkönyvi rajz szerint a kert az Olt folyóval határos, a szóban forgó fa is oda tartozik. Ő maga nyolc éve használja az ingatlant. Akkor történt a területcsere, de csak tavaly sikerült véglegesítenie a birtok jogi helyzetét hivatalos szerződéssel, mivel előzőleg nem volt telekkönyvezve. Mutatja a telekkönyvi kivonatot, az ő nevén szerepel a terület. A birtokhoz való jogát a polgármester sem vitatja.
A szomszéd elmesélte sérelmeit. Őt nem keresték meg, nem tájékoztatták arról, hogy a telke közvetlen közelében milyen munkálatok zajlanak. Nem is szólt semmit, hisz közérdekről volt szó — magyarázza —, amíg kárt nem okoztak. A nyáron egyszer csak azt vette észre, hogy megemelték az utat, s a dózeres leduvasztotta a kerítését. Odament, próbálta leállítani, de süket fülekre talált. A munkás utólag beismerte, hogy utasításra cselekedett így — magyarázza M. G. Először békés úton próbált eljárni, s közös ismerős által üzent a polgármesternek, aki nem állt szóba — meséli. Mivel nem mutatkozott szándék a békés megoldásra sem a cég, sem a polgármesteri hivatal részéről, arra kényszerült, hogy az igazságszolgáltatáshoz és a sepsiszentgyörgyi rendőrséghez forduljon — teszi hozzá. Ki is szállt egy csoport, helyszínelt, fényképezett, de még nincs eredmény. Nemrég járt a nyomozást vezető ügyésznél, de csak annyit tudott meg, hogy a kivizsgálás folyamatban.
A polgármester a kijavított kerítést mutatja
A rongálásért és birtokháborításért tett büntetőjogi feljelentésen kívül polgári pert is indított, s bírósági elnöki rendelettel leállíttatta a munkálatokat, amíg a jogsértést megszüntetik. A pert az önkormányzat és a kivitelező cég ellen indította. Előbbi beadványában jelezte, nem érintett fél, mivel a területet átadta a munkálatot végző cégnek, s a kárt sem ő okozta. A cég válaszlevelében elismerte, hogy kárt okozott, s hamarosan megszületett a végzés, mely mivel nem támadták meg, jogerős maradt. A dokumentum elismeri, hogy az önkormányzatot nem terheli felelősség, s kötelezi a kivitelezőt a munkálatok felfüggesztésére, a kerítésre taszított föld eltávolítására, a kerítés kijavítására, valamint a mintegy húsz négyzetméteres területnek a rá hordott földtől való felszabadítására. Mindezt azonnali hatállyal.
M. G. hangsúlyozza, a bírósági döntés július 22-én született, s az építőcég mind a mai napig nem volt hajlandó teljesíteni azt, a húsz négyzetméteres területet nem szabadította fel.
Hogyan vegyem ki a lába alól a hidat?
Halmágyi Jenő, a Valdek Impex vezetője hangsúlyozza, jóhiszeműen járt el. Mutatja a helyszínrajzot: az új híd a régi helyére kerül. A szomszéd kerítése bekanyarodik, a vitatott húsz négyzetméteres terület azon kívül esik.
Amikor felszedték a régi hidat, megkereste a polgármester, hogy a folyón való átkelést nem kellene megszüntetni, mert az embereknek vannak ügyes-bajos dolgaik a túloldalon. Akkor saját költségén állította a gyaloghidat kényszermegoldásként, hogy tudjanak átjárni. Ez is vita tárgyát képezi. M. G. követeli, hogy bontsák le. Miért nem tette máshova? — kérdi. Egyrészt, mert a hídon alul sokkal szélesebb a meder, másrészt a híd fölötti területdarab szabadon állt. Hogyan lett hirtelen annyira fontos a szomszédnak az a terület? S ha annyira fontos, miért nem kerítette be azt? — teszi fel a szónoki kérdéseket.
Amikor a híd pillérét építették, leástak a vízszint alá hat méterre, s a hozzáférés végett elhordták a töltést, amikor megvolt a láb, visszavitték. Akkor véletlenül ráfolyt a föld a szomszéd kerítésére, kidőlt három oszlop, megrongálódott a drótháló. Itt hibáztak az emberei, mert nem javították ki azonnal. Hibáztak, ezt nem is tagadták, rögtön be is ismerték a bíróságon, nem fellebbeztek, a kárt kijavították, a végzésnek eleget tettek. Halmágyi nem érti, egyáltalán miért kellett a bíróságra kerülniük.
De nem csak polgári perbe rángatta M. G., hanem három büntetőjogi feljelentést tett a cég ellen: rongálásért, birtokháborításért és bírósági végzés be nem tartásáért. Amit rongáltak, kijavították, erről fényképük, jegyzőkönyvük van, az ítéletnek megfelelően jártak el, mit akar még tovább ez az ember? — háborog az igazgató. Tízezer lej kártérítést is kér, de nem értik, hogy miért, mert semmiféle magyarázatot nem fűzött hozzá. Én nem adok anélkül, hogy tudjam, miért. Nem hagyom magam megzsarolni! — szögezi le a cégvezető.
A szomszéd követeli, hogy bontsa le a hidat. Mindamellett, hogy teljesítette a végzésben kiróttakat, a kerítést megjavította, a területről elhordta a földet, egyszer megelégelte a cirkuszt, s úgy döntött, leszereli a hidat, annak ellenére, hogy a bírósági ítélet arról nem rendelkezett. Előzőleg értesítette a gidófalvi önkormányzatot a szándékáról, mert úgy illik — mondja. Átiratában közölte, hogy a birtokviszony tisztázatlansága s M. G. zaklatásai okán kénytelen lebontani a hidat, s erre október 16-ig, de legkésőbb 19-ig sort kerít.
Aztán kiküldött két darut, hogy szedjék fel a gyaloghidat, de odagyűltek az emberek, s nem engedték. Megérti. Az embereknek igazuk van, mondja. Pont akkor tipegett át egy nyolcvanéves öregasszony a pallón. Hogyan vegyem ki a hidat a lába alól?
A Valdek átiratát nemcsak a polgármester, hanem M. G. is mutatta, az ő példányán az önkormányzat pecsétje és a polgármester aláírása is rajta volt. Azt mondja, azt Zoltánban az első ház előtt a földön találta, s arról is értesült, hogy a közeli kiskocsmában osztogatták a röplapokat.
Mivel ilyen aljas módszerekhez folyamodtak, vele riogatják a lakókat, próbálnak nyomást gyakorolni rá, ragaszkodik a bírósági végzés betartásához — közli.
Hogy miként oldható meg az összeköttetés, ha elbontják a hidat? Az emberek adót fizetnek, ahogyan ő is, ezért joguk van az átjáráshoz, de nem az ő területén — szögezi le, hozzátéve, az önkormányzatnak pallót kell biztosítania, a megoldás: tíz méterrel lennebb helyezni a gyaloghidat — amit eleve közterületre kellett volna helyezni —, az építendő híd túloldalára. Sajnos, a polgármester és az építő áldozata lettem, mivel a kerítésemet tönkretették, és a terültemet továbbra is bitorolják — fogalmazott M. G.
Tisztázni a birtokviszonyt
Mivel a szomszéddal nem tudtak zöld ágra vergődni, pert indítanak, hogy tisztázzák a birtokviszonyt — mondja Berde József. Húzzák meg a határokat, mert enélkül nem lesz vége a hercehurcának — teszi hozzá. Szép szóval nem lehetett megegyezni? — kérdeztük. A polgármester szerint nem.
M. G. hangoztatja, vele meg lehet egyezni, csak oda kell menni, s tárgyalni kell. 1993-ban, amikor a közüzemek a kertjén át vitte a vízvezetéket, megkeresték, megkérdezték, mik a feltételek, s megállapodtak abban, hogy kerítést és kaput építenek cserébe. Ez megtörtént, s minden békésen zajlott. De most úgy viselkednek, mint a kommunista rendszerben, azt hiszik, nekik mindent szabad. Hát nem, magántulajdonról van szó, s afölött nem rendelkeznek! — hangoztatja.
— Mit szól ahhoz, hogy az önkormányzat pert indít a terület azonosítása céljából? — kérdeztük M. G.-t.
— Joga van hozzá. Sajnos, akárki akárkit feljelenthet, beperelhet, de ez még nem jelenti azt, hogy meg is nyeri. Nekem telekkönyvem van a területre, amit a polgármester és az építő is elismer. Ez az igazság, ezt a végleges bírósági ítélet is szentesíti.
Halmágyi Jenő csodálkozik azon, hogy erre a lépésre sort kellett keríteni. Ha valaki tiszta, miért nem engedi be a szakembereket, hogy mérjenek? — kérdi. Most nagyon egyszerű a műholdas mérés, s tiszta képet ad, nem lehet csalni — magyarázza, s hozzáteszi, arra is hajlandó volt, hogy cége fizesse a felmérést, csak haladjon a munka, de a szomszéd nem egyezett bele.
Mikor lesz híd?
Halmágyi Jenő keserűen mondja, ilyen körülmények között az idén nem lesz meg a híd. Igaz, a kifizetéssel késlekednek, de a hídépítést befejezték volna, ha le nem állítják. Amíg a bíróság szabad utat nem ad az építéshez, egy szeget sem fog elütni, de idén már semmiképp nem folytatná a munkát, mert jön a hideg, a hídépítés meg komoly munka, amiért felelősséget vállal. Leghamarabb jövő év áprilisában folytathatja.
