Negyedik kiállítását nyitotta meg hétfőn a sepsiszentgyörgyi Kolping család keretében működő kézimunkakör a Szent József-plébánia kis hittantermében, melyet Szabó Lajos címzetes kanonok értékelt. Nemcsak szemet-lelket gyönyörködtető kézimunkadarabokat, hanem igen hasznos, sőt, divatos ruharabokat, használati tárgyakat is felsorakoztattak. Míg tavaly a szálán varrott és lapos hímzés, idén inkább a régi úri hímzés került előtérbe.
Vinkler Aranka, a kézimunkakör vezetője röviden az úri hímzés történetét ismertette: ,,A fennmaradt legrégebbi magyar kézimunka I. István király koronázási palástja. Készítésében felesége, Gizella királyné is részt vett. Kivarrása technikailag olyan magas fokon áll, hogy nem marad el a legszebb egykorú külföldi hímzésektől. Magyar udvarhölgyek és hazánkba került görög, német apácák kezdték el az úri hímzés terjesztését. A várak, udvarházak asszonyai megtanították hímezni a nemesi családok leányait, de megtanultak hímezni szolgálóik is, akik később maguk készítették el kelengyéjüket, az úri hímzés technikáit, mintáit saját ízlésükre formálva. Az úri hímzés emlékét őrzik tarsolyok, nyergek, nyeregtakarók, a lakásban falkárpitok, asztalt és kerevetet borító takarók, ágytakarók, függönyök, továbbá a címerek, zászlók, a ruházatban a dúsan hímzett jegykendők, csipkés ingvállak, ingujjak, nyakfodrok, kézelők, szoknyák, pruszlikok, a férfiak ujjasai, dolmányai. Mind a ruhákat, mind az abroszokat, párnahéjakat arany-, ezüst-, és meggyszínű fonallal hímezték."
A régebbi, fennmaradt, nagyon értékes, gyűjtött darabokon kívül a kézimunkakör fiatalabb és idősebb tagjai saját kompozíciós ötlettárat is bemutatnak, értékes ajándékokat kínálva mikulásra, angyalra.
