Bizarr, de az előzményekből a parlamenti pártok és az államelnök csatározásaiból kikövetkeztethető helyzet alakult ki az elnökválasztás második fordulója előtt. A lényege: Traian Băsescu jelenlegi elnök a népével maradt, ugyanis a szociáldemokrata—liberális összefogás Traian Băsescu megbuktatásának és Klaus Johannis szebeni polgármester kormányfővé jelölésének jegyében összefogja Băsescu egész, a parlamentben többségben lévő ellenzékét.
(Johannis miniszterelnökké jelölésével egyetért az RMDSZ meg a nemzeti kisebbségek képviselői is, akárcsak az elnökválasztás első fordulója előtt, és Traian Băsescu az őt igen élesen támadó Corneliu Vadim Tudor vagy Gigi Becali szavazóira sem számíthat.) Ha az Antonescu―Geoană szövetség funkcionál, nagyobb választási csalások nélkül egyszerűen elképzelhetetlen Traian Băsescu újraválasztása. Ez pedig mélyen érinti elsősorban őt magát ― hiszen megindulhatnak ellene a különféle jegelt perek ―, de a láthatólag elkedvetlenedett pártját is, amely, nem utolsósorban Traian Băsescu megosztó politikájának köszönhetően a román politikai mezőnyben véglegesen és végzetesen elszigetelődött.
Amióta Crin Antonescu bejelentette, hogy Johannis kormányfővé jelölése az ára Geoană támogatásának a második fordulóban, és létrejött a szociáldemokraták meg a liberálisok között a politikai egyezmény, Traian Băsescu egyre ellentmondóbb, dühödtebb nyilatkozatokat tesz közzé, régi vesszőparipájára ülve támadja az általa nemes egyszerűséggel moguloknak nevezett román sajtómágnásokat (Sorin Ovidiu Vântut és Voiculescut), valamint halálos ellenségét, a liberális kőolajmágnás Patriciut, elfeledkezve arról, hogy vannak ,,mogulok", ráadásul bizarr előéletű, Romániában tevékenykedő orosz nagyiparosok, a slatinai alumíniumgyár és a Rafo többségi tulajdonosai, akik ellen nem lép fel ilyen határozottan és ennyi dühvel. Sőt, a Rafo kőolajcéget a román kormány háromszázmillió eurós kölcsönnel is támogatta. Videanu még hivatalban lévő, de a Boc-kormánnyal bukó miniszter szerint a Rafónál jól mennek a dolgok, a nemrég még teljesen eladósodott cégnek nincsenek tartozásai. Amire a mindent tudó Mugur Ciuvică, a tényfeltáró román újságírás ásza maliciózusan jelentette ki: igen, valóban megadták a kétszázmillió eurós tartozásukat, de még így is maradt százmilliócskájuk, amelyből ki tudja, milyen állami zsebekbe mennyi vándorolt? Mert mindennek ára van. S ezekből a pénzekből a román kormánynak elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat kellene támogatnia… Az ügy függőben, a lemondatott Nastasiu főügyész könyvében érdekes összefonódásokra utal a Traian Băsescu holdudvarához tartozó üzletemberek és az említett vállalatok ,,pivatizálása" kapcsán. Hát így mennek a dolgok az elnökválasztás két fordulója között. Költségvetés nincs, helyette dühödt viták zajlanak a közéletben, és megbízhatóan megy minden… széjjel felé.
