A tavaly elvetett magok a sepsiszentgyörgyi nyugdíjas elmondása szerint a megyeközpontban vásárolt három kilogrammos tökből származtak. Egy éve nyolc tök termett, a legnagyobb tizenhét kilogrammot nyomott. Idén a hat szem magból tizenhárom tök termett, a legnagyobb a felvételünkön látható negyvenkilós, de további kettő is meghaladta a húsz kilogrammot. (Iochom)
Elsivatagosodó India
India területének közel egynegyede már sivatag, vagy jelenleg sivatagosodik el az erdőirtás és a túllegeltetés hatására — derül ki az indiai kormány megbízásából készült kutatásból, mely az első országos szintű felmérés a témában. A műholdfelvételek tanúsága szerint elsősorban Észak- és Nyugat-Indiát sújtja a jelenség, de az egész ország felszíni természeti erőforrásaira hatalmas nyomás nehezedik. A napokban megjelent tanulmány szerzői emlékeztetnek: a világ földterületének 2,4 százalékát lefedő India tartja el a föld lakosságának 16,7, a világ szarvasmarha-állományának 18 százalékát. A felmérés az erdőirtás és a túllegeltetés mellett az elsivatagosodás okaként említi a csapadék gyakoriságának és mennyiségének változását, valamint a víz és szél okozta eróziót is. Összességében a talaj pusztulása az ország területének 32 százalékára jellemző. A McKinsey tanácsadó cég korábbi tanulmánya szerint India vízigénye várhatóan megduplázódik 2030-ig, aminek következtében kiszáradhatnak a folyók vízgyűjtő területei.
Összefogtak a borászok
Az észak-magyarországi térség huszonnégy meghatározó borászata megalakította az Észak-magyarországi Bor Klasztert. A tömörülésben tokaj-hegyaljai, egri, mátravidéki, bükkaljai borászok vesznek részt, céljuk az ágazat versenyképességének megőrzése. Az észak-magyarországi régió négy borvidékének borászatai úgy ítélik meg, hogy versenyképességük további javítása érdekében a jelenlegi borpiaci helyzetben az eddigi, borvidékenkénti stratégiával szemben átfogóbb gondolkodásra, komolyabb összefogásra van szükség. Az együttműködés célja a régió borászati ágazatának fejlesztése, a borvidékre jellemző borok és a borkultúra egységes népszerűsítése, a borturizmus fellendítése, valamint a helyi borok jelenlétének és a régióimázs erősítése a vendéglátásban. A klaszter tervei között szerepel közös pályázatok előkészítése, közös tudás- és információs adatbankok létrehozása, a régió borkultúrájának erősítése és a fogyasztók borismereteinek formálása.
Böfögésszegényebb birka
Kevesebbet böfögő birkák kitenyésztését tűzték ki célul ausztrál tudósok a földi légkör védelmében, az általános felmelegedés fékezése végett. A juhok böfögésükkel sokkal több gázt engednek szabadjára, mint emésztőrendszerük másik végén keresztül. Egyes birkák kevésbé böfögősek, mint mások, és a ,,zöld kártyás” birkák kitenyésztésében részt vevő ausztrál tudósok első lépésben azt próbálják megfejteni, hogy milyen genetikai okokra vezethető vissza az eltérés. Ehhez böfögésmérőkkel felszerelt karámokat alakítottak ki, amelyekben eddig kétszáz juhot ,,szondáztattak”. Arra hamar rájöttek a kutatók, hogy minél többet legel egy birka, annál többet böfög, viszont annak okát nem tudják, hogy miért nagy az eltérés ugyanannyit evő példányok között. A birkagáz zömmel metán, amely sokkal inkább erősíti az üvegházhatást, mint a szén-dioxid. Ausztrália légkörmelegítő gázkibocsátásának 16 százalékát adja mezőgazdasága, a mennyiség kétharmada metán, annak pedig a 90 százaléka böfögéssel kerül ki az állatok szervezetéből a juhok, marhák kecskék esetében.
