Nem elég csak a szénhidrátokra figyelni, hanem a napi kalóriamennyiséget is számolni kell ahhoz, hogy táplálkozásunk ne legyen egyoldalú, és az egészség szempontjából minden fontos építőelemet bevigyünk szervezetünkbe — erre az állításra alapozta ismertetőjét a cukorbetegek világnapja kapcsán Sepsiszentgyörgyön tartott találkozón Sidó Zita asszisztens.
Az alábbiakban táplálkozási és életmódtanácsaiból tallózunk.
Az egészséges táplálkozás alapja az egyénre szabott kalóriaszükséglet kiszámítása és betartása a szénhidrát, zsír és fehérje arányának figyelembevételével.
Téves az a felfogás, hogy húst hússal kell ennie a cukorbetegnek, mert nem tartalmaz szénhidrátot, s bár a hús valóban fontos a fehérje szempontjából, koleszterinemelő hatása miatt túlzott fogyasztása nem javasolt.
A gabonafélékből a teljes kiőrlésűt, a tejtermékekből a kevésbé zsírosakat kell választani, és a korábbi nézettel ellentétben margarin helyett inkább fogyasszunk vajat.
Laskafélét, rizst, hüvelyest mindig alacsony szénhidráttartalmú élelmiszerekkel társítsunk, fogyasszunk melléje gyümölcsöt, például almát, amiből naponta fél kilót is megehetünk, de nem egyszerre.
Téves az a felfogás, hogy a házi készítésű almalé, illetve a cukormentes gyümölcslevek korlátlanul fogyaszthatók, mert a bennük lévő gyümölcscukornak nagy a vércukoremelő hatása. Vitamintartalmuk miatt ajánlottak, de egyszerre csak kis (egy deciliter) mennyiségben.
Szintén téves, hogy a cukormentes édességek nagy mennyiségben fogyaszthatók, ezeknek ugyanis általában magas a szénhidráttartalmuk, holott a megengedett napi szénhidrátmennyiségbe kell beleilleszteni. Ugyanez a helyzet az édesítőporokkal, amelyek nem tartalmaznak glukózt, de összetevőjük 99,99 százalékban szénhidrát.
Nem elég a táplálkozásra figyelni, naponta legkevesebb fél óra aktív mozgásra is szükség van, ami segít az erek karbantartásában és az elhízás elkerülésében.
Az inzulinnal kezelt cukorbetegek többnyire betartják a rendszeres ellenőrzést, de a tablettásoknak is félévente el kell menniük szakrendelésre akkor is, ha nincs különösebb panaszuk.
A folyamatos lábellenőrzés és -ápolás, a test bármely részén észlelt sérülések kezelése a cukorbeteg kötelessége, mert esetükben a legkisebb seb is könnyen elfekélyesedhet, ha nem gondozzák.
A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás segíti a szövődmények kialakulását, miként önmagában a kiegyensúlyozatlan vércukorszint is a későbbi betegségek legsúlyosabb kockázati tényezője.
