Az elöregedéssel ideje szembenézni!

2009. december 4., péntek, Nyílttér

A baj alapvetően az, hogy a székely társadalomnak fogalma sincs arról: a népesedési mélyrepüléssel mindenféle felvirágzástól megfosztotta magát. Egy elöregedő, fogyó népességgel akarjuk rendbe tenni a gazdaságot. A kör így néz ki:

A tudományos-technikai forradalom által meginduló gazdasági átalakulás értékátrendeződést hoz — az anyagiak szerepe megnő — ennek rendelünk alá mindent, a Jövőt (gyermekek) is — a szavazatunkat annak adjuk, szimpátiánk azé (pl.), aki a mindeneknél előbb való anyagi gyarapodást meggyőzőbben ígéri — a megrablott Jövő azonban ,,benyújtja a számlát", mert nincs gazdasági fejlődés, nincs tovább anyagi gyarapodás — jönnek a hitelek, az eladósodás a jövő kontójára, hogy az anyagi jólétet valahogy biztosítani lehessen — a mind kevesebb gyermek által elöregszik a társadalom és megindul a fogyás — az elöregedett társadalom már nem akar hallani áldozatokról, a jövőtől elrabolt javak visszafizetéséről, több gyermekről — a nyugdíjasok és a nyugdíjhoz közel állók egyre nagyobb részt tesznek ki a szavazásra jogosultak között, és a politikusok legfőbb gondja, hogy miként udvarolják körül ezt a tábort. Kedvezéseket csakis mások rovására adhat a hatalom, de ma sötétebb kilátásokkal, mint bármelyik történelmi elődje: mindennél inkább az élet, a jövő rovására. És túl a kedvezéseken: beválthatatlan ígérgetése, szavazatvadász manipulációja is csak úgy hatásos, ha feladva az áldozatokat követelő távlati célokat, a közvetlen, a pillanatnyi személyes érdekhez, az önérdekhez igazítja — voltaképp a közhatalom súlyával is felerősíti — az „élek magamnak", az „utánam az özönvíz" kártékony szemléletét.

Parlamentáris demokráciában a hatalmon lévőknek eszük ágában sem lesz szembemenni az öregekkel. De nem csak a hatalmon lévők hallgatnak. Hallgat mindenki, aki a törvényhozásba be akar jutni. Dehogy meri akárki is kimondani, hogy a Jövő érdekében áldozathozatalra, lemondásra van szükség, hogy a Jövőtől elrabolt javakat illő lenne visszafizetni.

Nem hinném, hogy erre akármelyik párt vállalkozni merne.

A változást a társadalom többségének kellene akarnia. A többségnek késznek kellene lennie arra, hogy a jövő érdekében áldozatot hozzon, és adott esetben az időseknek vissza kellene utasítaniuk azt, hogy a politikusok, a szavazatok megszerzése érdekében nekik ígérgetnek, és megveszik őket. Mert mindezt csakis a jövő kontójára teszik, csak annak terhére tehetik. Nagy kérdés, hogy egy elöregedett tömegben van-e ilyen irányú hajlandóság.

Péter János alelnök, Kézdiszéki Székely Tanács

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2009-12-04: Nyílttér - x:

Társadalombarát államot!

December elseje. Kis városomban soha nem látott pazar világítás hirdeti az ünnepet. De nemcsak itt, hanem sokfelé az országban. Talán a novemberi-decemberi négy-négy napos fizetéslevonások summáját költik erre a meggondolatlan fényszórásra. Erre telik az állami költségvetésből, azaz abból, amit a mi zsebünkből vesz ki az állam.
2009-12-04: Nyílttér - x:

Mikor fogunk valamiért voksolni? (Mai levelünk)

Miféle átok ül ezen az országon? — tette fel a költői kérdést országunk hajóskapitánya az Úr 2004. esztendejében, arra utalva, hogy a szegény román választópolgároknak két volt kommunista közül kell államfőt választaniuk, tizenöt évvel a bundázott rendszerváltás után. Ennyi idő nem volt elegendő arra, hogy e jobb sorsot érdemelt társadalom innovatív és valós demokrata eszméket valló, fiatal és lendületes politikusokat neveljen ki, akik az aranykorszak kevésbé fénylő, sötét üregeiből előbújt, a román politikai életet hüllőként ellepő karikatúrákat két vállra fektessék! A szociáldemokrata állampártot ellenzékbe kényszerítő történelmi pillanat óta húsz esztendőre nőtt ez az időszak...