Gazdag kincsleletet rejtett az Irakban feltárt párthus sír. Kaisz Hasszán (Qais Hassan), az Iraki Régészeti Hatóság vezetője elsősorban a sírkamra érdekes építészeti megoldásait emelte ki. A 306 négyzetméteres építmény több szintre tagolódott, amelyeket speciális lépcsők kötöttek össze ― olvasható az az-Zamán angol nyelvű iraki napilap hírportálján (http://www.azzaman.com/). A régészek összesen 216 művészi kivitelű tárgyat találtak a sírkamrában, köztük arany ékszereket, drágaköveket, kerámia- és üvegedényeket. A leletek korát kétezer évesre becsülik.
A párthus ókori iráni nép volt, nevét a Szeleukida Birodalom Parthia (Parthava) tartományáról kapta. Az Arszakida-dinasztia vezetésével a párthusok a Kr. e. 3. század közepétől kezdve a Szeleukida Birodalom területeinek rovására építették ki a többek között Iránt és Mezopotámiát magában foglaló birodalmukat. Hatalma csúcspontján, a Kr. e. 1. században a Párthus Birodalom az Eufrátesztől Afganisztánon keresztül az Indusig, illetve az Oxosz folyótól az Indiai-óceánig terjedt. Fővárosa a babilóniai Ktésziphón lett, a legfontosabb párthiai városok: Ekbatana, Szeleukeia, Ktésziphón és Hekatompülosz.
