Az igen közeli eredmény mindig kétségeket támaszt egy-egy szavazás után, s Romániában tetézi ezt az eddigi tapasztalat, no meg az előzetes riogatás. Tulajdonképpen mindenki tényként kezeli, hogy csaltak a voksolásnál, a két tábor törvénytelen eszközöktől sem riadt vissza a győzelemért. Volt szavazatvásárlás, választási turizmus és ki tudja, mi nem. Az egyik csapatnak azonban eredményesebbnek bizonyultak módszerei. Csalás vezetett vagy sem a végleges eredményhez, Băsescu győzelméhez? Ezt ma már senki nem tudja megmondani, s valószínű, nincs az a vizsgálat, amely egyértelműen kideríthetné.

Teljesen fölösleges tehát a hercehurca. Az alkotmánybíróság is csupán függetlenségét próbálta igazolni az érvénytelen voksok újraszámolásának elrendelésével. Nyilvánvaló volt, ez látványos változást nem hozhat. Még pár napig el lehet odázni, de előbb-utóbb érvényesnek nyilvánítják az elnökválasztást, hivatalosnak Traian Băsescu második államfői mandátumát.

A szociáldemokraták időt próbálnak nyerni a párton belüli erőviszonyok körvonalazására, ám közben az ország ügyeinek rendezését is késleltetik. Végeredmény hiányában nem lehet új szövetségeket kötni, kormányt alakítani, pedig a két hónapos politikai válság után igen nagy szükség lenne okos, stabil kormányzásra, mely végre féket vet a gazdasági hanyatlásnak. Ebben a szocdemek nem kapnak helyet, és megtörténhet, a liberálisok is kiszorulnak, hisz Băsescu pártja nem hajlandó és immár nem is kényszerül a miniszterelnöki székről való lemondásra. Az RMDSZ-szel, a kisebbségekkel, a különböző pártoktól elcsábított függetlenekkel meglesz a kormányzáshoz elegendő parlamenti többségük.

Hosszú és viharos heteken, hónapokon vagyunk túl, az állandó csatározás következményeit egyelőre fel sem tudjuk mérni. Lassan azonban mindenkinek, még a legharciasabbaknak is elegük lesz a hadakozásból. Lehet még pár napig, hétig húzni-halasztani, de ez a játszma véget ért, s akár tetszik, akár nem az eredmény, mindenkinek bele kell törődnie. El kellene kezdeni építkezni a sok-sok rombolás után.