Viszont ma sem tudni, hogy végül is pontosan mi miért történt, csak azt, hogy hogyan. Jellemző, hogy a forradalmár Dincă az eseményekről készülő legújabb dokumentumfilm kapcsán erőteljesen kifakadt a parlamentben, s botrányosan üvöltözve követelte, hogy nevezzék meg a felelősöket, akik engedélyezték ezt a förmedvényt — célzott a filmre —, amely teljességgel meghamisítja az egykori eseményeket, bagatellizálva a forradalmárok hősiességét, akik mégiscsak kimentek az utcára, és megbuktatták a diktatúrát, hatalomra segítve az összeesküvőket. Ion Iliescu felháborodottan tiltakozott, őrültekről beszélt, amíg az eseményeket húsz éve színesen és széles vásznon, élőben rendező Sergiu Nicolaescu éles elméjűen megjegyezte: akkor őrültekre volt szükség, hisz aki azt az éjszakát a barikádokon töltötte, számolva azzal, hogy szitává lőhetik, mégiscsak vállalt valamit, kockára téve életét és sorsát. Mindezt csak azért idéztük fel hosszabban a szeretet ünnepén, hogy láthassuk: a politikai hitviták lázából lassan ocsúdó Romániában egyre feszültebb az emberek, legalábbis bizonyos rétegek, csoportok idegállapota, ami nem sok jóval kecsegtet, tekintve, hogy a jövőben az előrejelzések szerint növekedni fog a munkanélküliek száma, s elérheti a tíz százalékot is. A karácsonyfa alá növekedő inflációt is, új kormányt is hozott az angyal, magyar miniszterekkel. Az RMDSZ ugyanis tagja lett a negyedik Boc-kormánynak, nem csekély, bizarr bátorságról téve tanúbizonyságot: Románia jelenlegi állapotát, gazdasági és pénzügyi helyzetét tekintve a változások utáni legnehezebb év következik. Mit érzékelhet az utazgató, sétálgató olvasó mindebből? Az üzletekben, nagyáruházakban változatlanok a sorok, igaz viszont, hogy a koldusok, a kéregetők száma vonatokon, köztereken, utcákon egyre növekszik, a lakosság egy tetemes része véglegesen lecsúszóban, őket nagyon nehéz lesz visszahozni, szakadozik az összetákolt szociális védőháló is, ráadásul most ütnek vissza az elmúlt hónapok politikai csatározásai. Amikor minden a hatalom körül forgott, s a válságkezelésről mintha megfeledkeztek volna. Aminek következményeként számtalan kis- és középvállalat szűnt meg. A szeretet ünnepén csak reménykedhetünk, mindez változni fog. Magyar olvasóinknak — azoknak is akik egyetértenek az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával, azoknak is, akik nem — azt tanácsoljuk, nézzék meg figyelmesen az egykori Gábor Áron téren álló Mihai Viteazul-szobrot, a lovát ugrató fejedelem mellett ott állanak hűséges székelyei. Felemelő és megrendítő. Annak, aki nem ismeri a folytatást... Az ugyanis csak abban reménykedhet, hogy a történelem nem ismétli állandón önmagát. Boldog ünnepeket!...