Az uzoni községháza
— Na végre! Ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket hallani a lisznyóiak szájából, ugyanis most már sima, aszfalttal borított műúton lehet megközelíteni nemcsak a települést, hanem egy kis ,,zökkenővel" a festői Lisznyópatakot is. Az 577-es rendelet büdzséjéből megszerzett pénzből készített alapot a bekötőútnak a sepsiszentgyörgyi Valdek Kft., amelyre 5 cm vastag aszfaltréteget is öntött.
A ,,zökkenő" a Lisznyó és Lisznyópatak közötti négyszáz méteres útszakasz, melyet nem tudtak felújítani, mert hibásan végezték el annak idején a minősítését: a valóságban hosszabb, mint a hivatalos nyilvántartásban. Az új aszfaltos út 5,4 km hosszú, és csak Lisznyó bejáratáig tart, tovább megvárják Lisznyó ivóvíz- és szennyvíz-hálózatának kiépítését. A bekötőútra idén tavasszal öntik le a koptatóréteget. Ha az elképzelések valósággá válnak, idéntől megépül az infrastruktúra, mely lehetővé teszi, hogy a festői környezetű ikertelepülés helyet adhasson — Bikfalvához hasonlóan — a vidéki turizmus és vendégfogadás kiépítésének, megtelepedésének.
Csak az láthatja az ún. T alakú lesőfákat — T-fákat —, aki kitekint a mező felé. Az egerészölyvek számára ötvenkét ilyen fát állítottak a község területén. A jelentős környezetvédelmi lépés a Horia Kraus elnök vezette Nez Perce Állatokért Egyesület kezdeményezése a Babeş—Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett környezetvédelmi kara, a megyei Rara Avis Madárvédelmi Egyesület és az uzoni önkormányzat közös erőfeszítése révén valósulhatott meg. Idézünk a kétnyelvű, kifüggesztett közleményből, mely a környék lakosságának tájékoztatására szolgál: ,,Az egerészölyvek hasznosak a mezőgazdaság számára, nem tesznek kárt sem a vadállományban, sem pedig az udvari szárnyasokban. Az oszlopot használhatják más madarak is, például a vörös vércse, gatyás ölyv stb., melyek tápláléka hasonló. Védjék velünk együtt a természetet! Ne rongálják a T-fákat!"
