Az EU-tagállamok terrorelhárító szerveinek szoros együttműködését szeretné kialakítani a január elsején hivatalba lépett spanyol uniós elnökség. A spanyolok munkabizottságot kívánnak alakítani a terrorizmus elleni közdelem összehangolására, s nyolc uniós tagállam — Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Portugália — már jelezte, hogy kész megbízottakat küldeni egy ilyen bizottságba. A munkacsoportot azzal a céllal hoznák létre, hogy közvetlen és gyors információcserét tegyen lehetővé a terroristákról, illetve potenciális célpontjaikról. Ennek szükségességét a karácsonyi terrorista merényletkísérlet tudatosította a hivatalba lépő spanyol EU-elnökségben.
Aggódnak
Kazahsztán egy évre átvette az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) elnöki tisztét, ami nyugtalanít számos nem kormányzati szervezetet, amely aggodalmát fejezte ki az emberi jogok állapota miatt a közép-ázsiai országban, amelyet vaskézzel irányít Nurszultan Nazarbajev államfő. Janez Lenarcic, a Demokratikus Intézmények és az Emberi Jogok Irodájának vezetője azt mondta, hogy hivatalát aggasztja az emberi jogok érvényesülésének kérdése a médiában és más területeken a térségbeli országokban, beleértve Kazahsztánt is. Hangsúlyozta, hogy az EBESZ elnöki tisztét betöltő országnak fontos felelőssége van abban, hogy ne söpörje szőnyeg alá a gondokat. Lenarcic szerint ez egyértelműen kihívást jelent Kazahsztánnak. Kanat Szaudabajev kazah külügyminiszter hangsúlyozta: országa arra fog törekedni, hogy megerősítse a szervezet szerepét a biztonság és az együttműködés fejlesztése érdekében Vancouvertől Vlagyivosztokig.
Iráni ultimátum
Az Egyesült Államok nem fogadja el Irán ultimátumát a nukleáris fűtőanyag ügyében — közölte Mike Hammer, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Korábban Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter bejelentette, hogy országa maga fog előállítani nukleáris fűtőanyagot, ha nem sikerül január végéig megállapodni a Nyugattal ebben az ügyben. A nyugati országoknak el kell dönteniük, hogy hajlandóak-e eladni Teheránnak vagy gyengén dúsított urániumért elcserélni a fűtőanyagot — mondta Mottaki az állami televízióban, hozzátéve, hogy ezt ultimátumnak tekinthetik. Egy hónapjuk van, hogy döntsenek, máskülönben Teherán maga fogja a szükséges szintre, húszszázalékosra dúsítani uránkészletét — közölte. Hammer reagálásában leszögezte, hogy az ilyen nyilatkozatokkal Irán önmaga érdekeit sérti. Rámutatott, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség által előterjesztett javaslatok minden félnek megfeleltek. Egyfelől elvileg Irán is elfogadta ezeket, másfelől pedig a nemzetek közössége is rábólintott.
Palesztinközi megbékélésről tárgyaltak
Szaúd-Arábiába érkezett tegnap a Hamasz radikális palesztin szervezet damaszkuszi száműzetésben élő vezetője, hogy Rijád segítségével tárgyalásokat folytasson a palesztinközi megbékélésről. Háled Mesaal emlékeztetett arra, hogy hivatalosan Egyiptom közvetít a Gázai övezetet ellenőrző iszlamista Hamasz és fő politikai riválisa, a Ciszjordániát irányító, mérsékelt világi Fatah mozgalom között a palesztin nemzeti megbékélés érdekében. Mesaal azt állította, hogy nagy előrelépés történt a közvetítők részvételével zajló tárgyalásokon. Mint közölte, már a nemzeti megbékélési megállapodás előkészítésének végső szakaszánál tartanak.
