Most azon elmélkedem, mikor is küldtem utoljára postán levelet. Az internet térhódításával jelentőségét vesztette a kézzel írt levél, a postán küldött üzenet. Korszerűbb és gyorsabb elektronikus formában kommunikálni, sőt, már-már elképzelhetetlen internet nélkül a világ. Ha csak egy napig nem vagyok a világháló közelében, eszembe ötlik, hogy milyen fontos dolgok elolvasásáról maradtam le. Ha nem tudok egy nagy súlyú információt továbbítani, egy világ omlik össze bennem. És most csak az elektronikus levelek jelenségéről beszélek, de ha tágítjuk a kört, rájövünk, minden megoldható az internet segítségével. Csak be kell ütnünk a keresőprogramba egy nevet, egy fogalmat, és máris millió adatot dob ki a gépünk. Lassan szépirodalmat is csak képernyőről olvasunk, de tárlatanyagot is megnézhetünk bátran rajta. A tengerentúlra vándorolt ismerősöket, volt csoporttársakat és régi szeretőket pár kattintással meg lehet találni, a titka csak annyi, hogy fel kell iratkozni egy közösségi portálra, ahol minden személyes vagy személytelen adat nyilvánosságot kaphat rólunk. Ha társra vágyunk, magányosak vagyunk, arra is ad gyógyírt a világháló, hiszen lassan megszámlálhatatlan a társkereső oldalak száma, nem is bírunk köztük válogatni. Ha úgy akarjuk, virtuális örök hűséget is köthetünk.

Nem tagadom az internet hasznosságát és jelentőségét, mérföldekkel könnyíti meg a tájékozódást.

Ám nem tudom megállni, hogy ne vágjak fanyar arcot arra a sok gegre, amit a világháló használata hozott magával. Emberek tucatjai töltik egy zárt helyiségben napjaikat, egyetlen baráttal körülvéve, az internettel. Lassan megszűnik a kávéházi traccsolás, a sörözős nótázás, egyszerűbben, olcsóbban meg lehet oldani egy beszélgetőprogrammal, ahol az ember hangulatjelekkel is tudja illusztrálni az érzéseit, lerövidítheti a gondolatait. Nem beszélve a számítógépes játékok tömkelegéről, ahol eljátszhatjuk, hogy valakit éppen megölünk, vagy sakkozhatunk, pókerezhetünk, amit csak a fantázia elképzel.

Lassan-lassan nem lesz szükség emberközi kapcsolatokra, egy meleg ölelésre, egy kedves mosolyra vagy éppen perzselő vitára. A gyerekeknek pedig már játszóteret sem kell építeni, mert egy kattintással felülhetnek a virtuális hintára vagy mászókára.

Ahogy az alkoholtól, a cigarettától vagy a kábítószertől lehet függni, ugyanígy az internettől is függőséget kaphat a ma emberre, s ez a függőség a legveszélyesebb, mert nem jár májcirrózissal vagy tüdőrák általi halállal. Ez a fajta drog fogyasztása életünk végéig tart, nem a fizikai lényünket, egészségünket, hanem a lelki szükségleteinket dézsmálja fel.