Az unió legtöbb országában minden agrártermelő kötelezően valamely kamara tagja, csekély tagdíjat fizet, ennek fejében számos előnyt élvez: a kamara alkalmazott szakemberei segítenek pályázatokat készíteni és kitölteni a területalapú támogatásra a kérvényeket, szaktanácsadást nyújtanak, képviselik a gazdák érdekeit a kereskedelmi bankokkal való hitelezési kapcsolatban.

Az ötlet megvalósítását már jó néhány leköszönt szakminiszter is elindította, de kevés sikerrel. Most a Boc-kormány a múlt év utolsó napjaiban határozatot hozott az agrárkamarák létrehozásáról.

Az 1609-es számú határozat szerint a megyei szaktanácsadó hivatalok átalakításával megalakulnak a megyei agrárkamarák (a hivatalt így értelemszerűen felszámolják). A meghatározás szerint a megyei agrárkamarák decentralizált közintézmények, jogi személyiséggel rendelkeznek, és a megyei tanácsok alárendeltségébe tartoznak, de szakmailag az országos szaktanácsadó ügynökség koordinálja. Az agrárkamara költségvetését saját bevételekből és állami támogatásokból fedezik. Utóbbiakat a központi költségvetésből utalják át, és mértékét is ott határozzák meg. A kamara személyzete a mostani szaktanácsadókból alakul ki, akiket a leltári vagyonnal egyetemben átvesz a megyei tanács.

Az agrárkamarák létrehozásának a rendelkezés értelmében két hónap alatt meg kell történnie.

A kormányhatározat szerint a megyei agrárkamarák feladata lesz a szaktanácsadási és a megyei termelők mezőgazdasági szakképzésére vonatkozó terv kidolgozása, a termelők tájékoztatása az újdonságokról. Technikai szolgáltatásként segítséget kell nyújtania a korszerű technológiák és az újszerű farmvezetési módozatok alkalmazásában. Ugyanakkor feladatuk a szakmai dokumentáció összeállításának segítése, amellyel uniós támogatások és pályázati pénzek nyerhetők el. Szakmai napokat, kiállításokat és vásárokat szerveznek. Állandó kapcsolatban kell állniuk a kutatóintézetekkel, és segíteniük azok eredményeinek gyakorlatba (termelésbe) ültetését. Az intézménynek részt kell vállalnia új mezőgazdasági termékek (vegyszerek, gépek stb.), szolgáltatások, helyi hagyományos termékek és a környezetvédő gazdálkodás népszerűsítésében. Hozzá kell járulnia az ágazati stratégia, tervek, valamint az alkalmazási normák kidolgozásához.

Ezek mellett a megyei tanács határozattal sajátos feladatokat szabhat a kamara számára, a tanács joga kinevezni a vezetőséget, meghatározni az alkalmazottak számát és a kamara belső szerkezetét. A kamara saját bevételénél is beleszólása van a tanácsnak, a különböző szolgáltatások ellenértékét megyei tanácsi határozattal szabályozzák.