Hamar Endre és felesége
A Hamar család gyökerei közel négy évszázadra nyúlnak vissza. A kézdiszéki hadköteles székelyek 1635. október 19-én készült összeírásában Futásfalván találjuk Hamar György, Hamar Imre és Hamar Ferenc nevét. (Székely Oklevéltár. Új sorozat. Kolozsvár, 1999, V. kötet.)
A fenti családok egyikéből származott Hamar Endre, aki Csíksomlyón szerzett tanítói oklevelet. Kinevezését 1897-ben a Háromszék megyei Szentkatolna katolikus felekezeti iskolájához kapta, ahol nyugalomba vonulásáig tanított. Itt alapított családot, Zsigmond Annát, a brassói Zsigmond György tanár húgát vette nőül. Házasságukból két gyermek született, Erzsébet és Ella, mindketten tisztviselők lettek. Részt vett az első világháborúban, majd orosz hadifogságba került, ahol elsajátította az orosz nyelvet.
A fogságból hazakerülve az oktató-nevelő munkán kívül széles körű társadalmi tevékenységbe kezdett Szentkatolnán. A két világháború közötti nehéz kisebbségi sorban élő falusiak gazdasági életének javításán fáradozott. A községháza kertjében gyümölcsfaiskolát létesített, nemesítéssel foglalkozott, hogy a falu lakosságát minőségi gyümölcsfákkal láthassa el. Kezdeményezte a selyemhernyó-tenyésztést a kisgazdák jövedelemkiegészítése céljából, a templom előtti pázsitot eperfákkal ültette be. Felkarolta a kosárfonást, fajcsigolya-ültetvényt létesített, és kosárfonó-tanfolyamokat szervezett, ahol a szokásos, gazdasági szükségleteket szolgáló kosarak készítésén kívül díszkosárfonást is tanított az ifjaknak.
Időközben a nyugalomba vonult Bardocz Mihály tanítótól átvette a helybeli gazdakör vezetését, amelynek tevékenységébe más falusi értelmiségieket is bevont. Számot vetve azzal, hogy Szentkatolnán a 20. század elején létesült magánbálterem működött, s hogy a gazdaköri székház is időközben más szerepet kapott, egy új gazdaköri székház építését tűzte ki célul. A gazdák vállalták, hogy épületfával és önkéntes munkával hozzájárulnak a terv kivitelezéséhez. Hamar Endre, valamint Bakk László és Kovács Ágoston ismertette az építendő székház tervét a nagybirtokos és mintagazdasággal rendelkező dr. Sinkovits Ottóval, akit sikerült maguk mellé állítaniuk. Sinkovits a falu központi részén lévő telkét ajándékozta a gazdakörnek, hogy ne községi tulajdonban lévő, hanem magánterületre épüljön a székház. 1934-ben az új gazdaköri székház felépült, a hozzájárulók neve az épület gerendáiba vésve a mai napig megmaradt. A székház egyik kisebb termében 1935-ben Hamar Endre és előbb említett munkatársai megalapították a Hangya fogyasztási szövetkezetet. Az 1948-as államosítás után a gazdaköri székházban — mivel 1945 után maga a szervezet is megszűnt — a falu művelődési háza kapott helyet, s működik itt mind a mai napig.
1934-ben Hamar Endre ugyan nyugalomba vonult, de továbbra is részt vállalt a falu társadalmi-gazdasági életének alakításában, 1948-tól 1954-ig pedig, amikor az általános iskolákba szovjet nyomásra bevezették az orosz nyelv kötelező oktatását, őt bízták meg az orosz nyelv tanításával Szentkatolnán.
A választott faluját önzetlenül szolgáló, köztiszteletnek örvendő Hamar Endre 1968-ban hunyt el. Sírja a szentkatolnai temetőben található.
