A tavalyi esztendő a cégfelszámolás éve jelzővel kerülhet be a háromszéki gazdaságtörténetbe. A megyei kereskedelmi és iparkamara adatai szerint ugyanis sokkoló mértékben növekedett a tevékenységüket felfüggesztő vállalkozások száma.
Az egy évvel korábbihoz képest kilencszer annyi vállalat döntött tavaly úgy, hogy nem folytatja tevékenységét. Ez számokban kifejezve is jelentős, hiszen az 1157 cég bezárása azt jelenti, az aktív, valamilyen jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás közel 13 százaléka döntött úgy, hogy lehúzza a rolót. S ha ehhez még hozzávesszük a 786 céget, amely önként számolta fel magát, illetve kérte a nyilvántartásból való törlést (ez a szám is háromszorosa az egy évvel korábbinak), akkor a bajba jutott cégek aránya eléri a húsz százalékot. Kevés vigasz, hogy az egész országon átsöpört a felszámolási hullám, nálunk csak az önként felszámolt cégek aránya magasabb, mint országos szinten.
Érdekes a törölt és regisztrált cégek aránya, tavaly több mint tíz százalékkal többen léptek ki a vállalkozói körből, mint ahányan beléptek. Összesen ugyanis háromszáz új vállalkozást jegyeztettek be, ami fele az egy évvel korábbinak.
2009 végén összesen 9075, valamilyen jogi személyiséggel rendelkező vállalkozást tartottak nyilván a cégbíróságon, ennek közel fele (3747) egyéni vállalkozói engedély (ez utóbbi kategória növekvő arányban jelenik meg).
A kamara értelmezésében a globális pénzügyi, majd gazdasági válság mellett a vállalkozói közeg negatív mutatóinak alakulására legnagyobb hatással az átalányadó bevezetése volt. Ugyanakkor az egységes uniós piac kihívásainak sem tudott eleget tenni egy sor cég, de a válságkezelésben sem jeleskedtek a háromszéki menedzserek.
Ami az idei lehetőségeket, tendenciákat illeti, a legnagyobb vállalkozói szövetség értelmezésében az állami költségvetés nem sok jóval kecsegtet az infrastrukturális és egyéb beruházások terén, így a húzó hatásuk sem érvényesülhet. Némi reményre ad okot azonban, hogy a helyi közigazgatások szintjén kezdeményezett uniós projektek sikerrel kecsegtetnek, a magánszektorban tervezett beruházások pedig végre beindulnak 2010-ben. Ám aligha fejeződnek be, így egyelőre nem érződik hatásuk a munkahelyteremtésben. A gazdaság magára találásában nagyon sok függ a bankszektor megmozdulásától, jelesen attól, hogy elfogadható költségszinten sikerül-e újraindítani a hitelek kihelyezését — áll a kamara előrejelzésében.
A szervezet ugyanakkor megismétli a helyi adók és illetékek mérsékelt emelésére vonatkozó felhívását, mert úgy értékeli, hogy a válságkezelés egyik alapvető eszköze, hogy a lakosság terhei ne növekedjenek jelentősen. Egyúttal példamutatásra szólítják fel az önkormányzatokat, arra buzdítva, hogy amilyen mértékben emelik a helyi adók és illetékek mértékét, olyan mértékben csökkentsék kiadásaikat a hivatalok.
