Mint a vetítés utáni sajtóbeszélgetésen Deana Jakubisková színésznő, a film producere felidézte, a szlovák―cseh―magyar―brit koprodukciós alkotás két évig készült, költsége elérte a négymilliárd forintnak megfelelő összeget, ezzel a térség legdrágább filmje. Szlovákiában minden idők legsikeresebb filmje, míg Csehországban az évtized második legsikeresebb alkotása címet is kiérdemelte, összesen másfél millióan látták csak a két országban. Juraj Jakubisko elmondta, hogy Várkonyi Gábor történész segítségét felhasználva a filmmel a Báthory Erzsébetről élő mítoszt akarta lerombolni, a 16. századi grófnőről ugyanis még ma, 400 évvel halála után is megoszlanak a vélemények. A Guinness Rekordok Könyve szerint Báthory Erzsébet nevéhez köthető a történelemben az egy nő által elkövetett legtöbb gyilkosság, szám szerint 650. A legenda azt tartja, hogy fiatalságának megőrzéséért szűz lányok vérében fürdött. Ezzel szemben a rendező ― a legújabb történelmi kutatásokat is figyelembe véve ― azt állítja, hogy igazi reneszánsz ember volt, intelligens, művelt, művészetpártoló, okos nő, aki a vagyonára szemet vető nagyurak ármánykodásának áldozata lett.

Juraj Jakubisko elmondta, meg akarta mutatni a nyugati világnak, hogy Kelet-Közép-Európában is tudnak nagy történelmi filmet készíteni. ,,A mi történelmünk megérdemli, hogy a filmesei földolgozzák" ― hangsúlyozta a rendező, aki több száz statisztát mozgatott, tizenhat kastélyban forgatott, és három operatőrrel ― Frantisek Brabec cseh, Juraj Duris szlovák és Kende János magyar operatőrrel ― dolgozott együtt. Juraj Jakubisko megjegyezte: a londoni bemutatón kiderült, hogy a publikum semmit sem tud Európának erről a feléről, mindössze annyit, hogy a szovjetek totalitárius rendszere megbukott. A filmmel meg akarta világítani, hogy az oszmán―török inváziót az ezen a tájon élő népek tartóztatták föl, és mentették meg a nyugati kultúrát a pusztulástól ― mutatott rá a rendező.

Kende János operatőr felidézte, hogy Jakubiskóval az egyik moszkvai filmfesztiválon együtt voltak zsűritagok, akkor kérte föl, hogy legyen történelmi filmjének egyik operatőre. Mindössze 10―15 napot forgatott vele, barátságból. Együtt dolgoztak a Tátrában, Telcen és Prágában. Kiemelte, hogy a filmben minden valódi, nincs benne számítógépes trükk, mert ― mint fogalmazott ― Juraj konzervatív technikával dolgozott, persze digitális kontroll alatt.

Franco Nero olasz színész, aki a filmben II. Mátyás királyt alakítja, elárulta, hogy ő is elsősorban barátságból vállalta el a szerepet, amelynél számára nem az számított, hogy mekkora, hanem az, hogy milyen súlya van a történetben. Báthoryról az olasz legenda is azt tartja, hogy vérszomjas nő volt, így a kíváncsiság is hajtotta ― tette hozzá Franco Nero, aki érdekességként elmondta: Jurajt azért is nevezik kelet-európai Fellininek, mert nagyon vágyott az olasz mester fekete kalapjára. Ezt egy fesztiválon végül meg is szerezte neki, s azóta állítólag csak az ágyban nem viseli ― a budapesti sajtóbemutatón mindenesetre végig a fején maradt.

Juraj Jakubisko az MTI-nek megmutatta bőrkötéses naplói közül a legújabbat, amelybe kalligrafikus betűkkel írja gondolatait, benyomásait, és amelybe rajzol is. Budapesten már két női fej is született, az egyiken a magyar korona látható. A rendező elárulta, hogy a filmbéli ,,Caravaggio-vásznat", amely a grófnőt és két gyermekét ábrázolja, szintén ő festette. Az Uránia mozi kávézójának előterében az érdeklődők maguk is megnézhetik Juraj Jakubisko rajzait, a lenti előcsarnokban pedig reneszánsz ruhákba öltöztetett női bábuk fogadják a látogatókat.