Elhunyt Csetri Elek akadémikus

2010. január 26., kedd, Közélet

Életének 86. évében vasárnap Kolozsvárott hirtelen elhunyt Csetri Elek nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) tiszteleti tagja.

Csetri Elek az Erdélyi Múzeum-Egyesület egyik újjászervezője, folyóiratának korábban szerkesztője, az EME többszörös kitüntetettje volt. ,,Tudományos munkássága maradandó eredményekkel gazdagította a magyar történettudományt" — hangsúlyozza a Magyar Tudományos Akadémia nekrológja. A tudós temetéséről később intézkednek.

Csetri Elek 1924. április 1-jén született Tordán. 1947-ben Kolozsvárott szerzett diplomát. Ezután a nagybányai, illetve a marosvásárhelyi Állami Magyar Líceum középiskolai tanára, 1949—52 között a Bolyai, illetve Babeş—Bolyai Egyetem tanársegédje, adjunktusa, 1962—86 között egyetemi tanára, 1986—1990 között nyugdíjba kényszerül, majd 1990-től újra egyetemi tanár. 1991-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) vendégprofesszora. Kutatási területe: Erdély XVII—XIX. századi történelme. A történész a kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tiszteletbeli elnöke volt. 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Hozzászólások

Megosztás: Szerző: x Cikk megjelenési időpontja: 2010-01-26 00:00 Cikk megjelenítése: 1474 Olvasóink értékelése: 0 Szavazatok száma: 0

Az ön értékelése:

Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.

Szavazás

Előző írásunk

2010-01-26: Máról holnapra - x:

Államfői üzenet és a néplélek — Simó Erzsébet

Akik azért becsülték Traian Băsescut, s azért szavaztak rá tavaly év végén, mert nyíltan, őszintén és kendőzetlenül elutasította a romániai magyarság autonómiatörekvéseit, a Székelyföld területi autonómiáját, s ugyanilyen durvának is minősíthető hangnemben azt is tudomásunkra hozta, hogy ilyesmiről, no meg a kollektív jogok elismeréséről két kedden szó nem lehet, most újra örvendezhetnek, az állam feje Jászvásárt és a két román fejedelemség egyesülésének 151. évfordulóját találta legalkalmasabbnak arra, hogy kijelentse: mi, magyarok, akik területi autonómiát kérünk, követelünk, képtelenek vagyunk felfogni, hogy ,,a román állam egysége a románok lelkében lakozik".

Következő írásunk

2010-01-26: Közélet - x:

Megtartó reménység (Jegyzet) — Bedő Zoltán

Megbolydult a világ. Zűrzavar, acsarkodás, törtetés itatja át mindennapjainkat. Miközben egyre inkább úrrá lesz rajtunk a fásultság és a nemtörődömség. Mert csakis fizikai igényeinkkel törődünk. Ügyet sem vetünk szellemi szükségleteink kielégítésére. Vagy ha mégis, nem megfelelő módon tesszük. Ugyanis a szórakoztatóipar műhelyeivé silányult kulturális intézmények jelentős része elfordult a valódi emberi értékektől. A pénzmaffia uralta médiából pedig szennylé hömpölyög. S ezek együttes hatása megsemmisíti a maradék erkölcsöt és jóérzést is. Még inkább kibillent minket a lelki egyensúly áldott állapotából. Mit tehetünk, hogy ezt elkerüljük? Fel kell karolnunk és támogatnunk kell minden szándékot, mely mindezzel szembeszegül.