Pálmaliliom — kevesebb fénnyel és vízzel is beéri
Valamennyi autotróf (szerves anyagot szervetlenből előállító) élőlénynek szüksége van a napfény energiájára. Ugyanis a levegő szén-dioxidjából (CO2) és a talajvízből (H2O) a fényenergia segítségével a fotokémiai vegyi reakció termékeként egyszerű szerves anyagok és oxigén keletkezik (közismert képlete: 6CO2 + 6H2O + napfény = C6H12O6 + 6O2).
Ugyanakkor ez a reakcióképlet azt is jelzi számunkra, hogy még a téli, csekélyebb erősségű fotoszintézis nem csupán növényeink életben tartásához elengedhetetlen, hanem lakószobánk szén-dioxid-mennyiségének csökkentésében és oxigénmennyiségének növelésében is hasznos. (Képletünkből az is kikövetkeztethető, hogy amennyi szén-dioxidot használ fel növényünk, ugyanannyi oxigént bocsát ki.)
Vannak ugyanolyan szobanövényeink, amelyek csekélyebb fényigényük miatt télen is fejlődnek, biztosítsuk számukra a lehető legtöbb fényt, ez pedig legyen arányban szobánk alacsonyabb hőmérsékletével (12—15 Celsius-fok). Amúgy is csak mintegy 2—5 százalékát használják fel a növények a napsugárzás fényenergiájának (részben párologtatásra, részben a környezetbe visszasugárzik), tehát ha tehetjük, csak távolról (más szobából) fűtött helyiségben tartsuk növényeinket, és ne fedjük el függönnyel előlük az amúgy is kevesebb téli napfényt.
Fontos óvnunk a huzattól növényeinket. A hirtelen rájuk engedett hideg levegő a levelek lehullását, megfeketedését okozhatja.
Növényeinket forgatva biztosítjuk az egyenes növekedést (másképp a fényforrás irányába elhajlanak).
