Kilátás a templomtoronyból
Orbán Feri bácsi — amint a budapesti Reneszánsz Kőfaragó Zrt. munkatelepein szólítják — 65 éves, vargyasi származású kőfaragómester, évekkel ezelőtt Sepsiszentgyörgyön vásárolt tömbházlakást, és ezt a maga képére formálta, ami nem kis dolog, mert családi csapatával együtt a legkényesebb magyarhoni műemlék-rekonstrukciókon dolgoznak. A család férfi tagjai a kőszobrászat híres mesterei valamennyien. Részt vettek a budavári Sándor-palota felújításában, majd a pesti Bazilikánál, jelenleg a budavári Nagyboldogasszony — ismertebb nevén a Mátyás-templom — kőrestaurálását végzik.
Halkan mondja, mintha ez nem illenék: a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. a súlyos gazdasági recessziót észre sem vette, folyamatosan felfelé ívelő vállalkozás. Igaz, hogy Magyarországon az épített örökség védelme jobb lábakon áll, mint nálunk. Jelentős uniós támogatásra tehetnek szert.
Az Orbán-csapat a kőrózsán
Feri bácsiról olvasóink is tudnak, hiszen a szülőföld iránti érdeklődését lapunk is viszonozta, évekkel ezelőtt együtt csodálkozhattunk rá a Sándor-palota — a köztársasági elnöki rezidencia — bravúros felújítására, és múlt évben Székelyek toronymagasban címmel magam írtam helyszíni riportot a Nagyboldogasszony-kegytemplom felújításáról. Az ismeretség kölcsönös: Feri bácsi és csapata Budapesten rendszeres olvasója lapunk világhálós kiadásának, és ennek köszönhetően napirenden tájékozódik szülőföldje örömeiről és gondjairól.
A budavári Mátyás-templom
Orbán Ferenc mostani háromszéki látogatása során abban az ügyben próbál nyomvonalat taposni, hogy lévén immár nyugdíjas korban, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetőinek egyetértésével városunkban létre kellene hozni egy olyan szakmai támpontot, amely szakemberképzéssel, tanácsadással, esetleges közös pályázatokkal segíteni tudná az itteni épített örökség megmentését és helyreállítását.
A Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezetőségében felmenőik révén háromszéki származású emberek vannak, akik már nem itt születtek ugyan, de a családi-rokoni ,,visszakapcsolás" igen erős. Feri bátyánk ezeket is erősítendő egy bő fél napot Bikfalván töltött, ahol a faluban a műemlék jellegű házakat és portákat, a temetőben a Páljános család síremlékeit fotózta, hogy ezzel a zrt. vezérigazgatóját, Páljános Andrást meglepje.
A süttői mészkő dicsérete
A Reneszánsz Zrt.-ről még annyit, hogy az 1990-es privatizáció után viseli ezt a nevet. Jogelődje, az Állami Kőfaragó Vállalat 1948-ban alakult, előbb külföldi tulajdonosok kezébe került, akik vagy nem értették a szakmát, vagy egyéb okok miatt csődbe juttatták. 1997-ben 147 embert foglalkoztattak, jelenleg több mint ötszáz szakemberrel dolgoznak.
Az eladósodott céget magyar tulajdonosok vásárolták meg, és négy év alatt, már 2001-től kezdve azon dolgoztak, hogy a világ élvonalába emeljék. A válság ellenére tovább folytatták az építkezéseket, egy háromezer négyzetméteres üzemcsarnokot építettek, a legmodernebb gépsorokat állították munkába, amelyek, Háromszéken úgy mondanák, úgy vágják, olyan méretűre és alakúra a süttői édesvízi mészkövet, mint Szalai a szappant.
A süttői kővel és a kőfaragás, a kőszobrászat minősége-művészete révén a világ legjobb három vállalata közé emelkedtek, a legnagyobb tervezővállalatok dolgoznak süttői kővel, köztük angol, amerikai, francia és indiai építészek, belsőépítészek. Ma már felhőkarcolókat is díszítenek süttői kővel.
A kőrestaurálással és a kőszobrászat művelésével a cég elnyerte a Kőművészet Mestere díjat, amelyet nemzetközi mezőnyben az építészszakma Oscar-díjaként emlegetnek. Mindezt nem tőle tudom, ehhez túl szerény, hanem a világhálós utánanézés alapján.
Számunkra nem lenne közömbös tehát, hogy Orbán Feri bácsiék milyen szakmai szintű képzést és tanácsadást tudnának végezni szülőföldjükön.
A családi viszonyok alakulásának sodorvonalán
Orbán Feri bácsi fiaival és unokájával dolgozik egy csapatban, Levente-Pállal, Mátéfi Jánossal, ifj. Mátéfi Jánossal és Szabados Zoltánnal. Utóbbi budapesti, Leventével együtt járt iskolába, és onnan került a Sándor-palotához.
Életének alakulását vázolva mondja:
— Előbb egyedül mentem ki Magyarországra. Nem akartam kinn maradni. De ahogy a gyerekek nagyobbacskák lettek, s kijöttek látogatóba, nagyon megtetszett nekik a kinti élet. A főnökeim is győzködtek, hogy maradjunk kinn. Kezdetben minden hónapban vagy legalább félévenként hazajártunk. Kinn saját lakásunk van. A XVII. kerületben, Rákoskeresztúron. A környékünkön már mind kertes házak vannak. A gyerekek élettársi kapcsolatban élnek. A mai modern szokás szerint. Vargyason lemondtam a saját lakásomról testvéreim javára. Ők nyugdíjasok. Öcsém a bányában dolgozott. Vargyason engem leginkább a park lepett meg. Harminchárom hektár! Gyönyörű. A halastó helye ki van ásva. Voltam a tiszteletes úrnál. Én is hozzájárultam a templom felújításához. Mondtam is Andorkó Ferenc tiszteletes úrnak, hogy ha valami probléma van, szóljon bátran nekem. Vargyas vidékünkön a legnagyobb unitárius központ. 1974-ben jöttem el onnan Sepsiszentgyörgyre. A 90-es évek elején mentem át Budapestre. Ennek is mindjárt húsz esztendeje. Vargyas most, hála Istennek, jól megközelíthető. Az utak dolgában Székelyföldön is megmozdult valami. Az utat újraépítették egészen Udvarhelyig. Ez nagyon fontos Székelyföld átjárhatósága vonatkozásában is. Szentgyörgytől Mikóújfaluig nagyon jó az út, a Hatodtól Barótig jól járható.
Vargyas—Budapest—Süttő—Sepsiszentgyörgy
Orbán Ferenccel Szentgyörgy arculatának alakulásáról is szót váltunk. A követ szakmabéliként a klasszikus építkezés lelkének tartja, ami száz évek múltán is megőrzi eredeti mivoltát. Ezért a háromszéki bányaművelés, kőfeldolgozás, a bányászat környezet- és kőzetkímélő technikákkal való művelése, a kőfaragás felfuttatása segíthet kiemelni a vidéket a vidékiségből oly módon, hogy őrizze történelmi arculatát, a helyi hagyományokat. A kőzetkímélő technika szókapcsolatot — mint annyi más magyar szakmai kifejezést — Feri bácsitól tanultam, ez többek között azt is jelenti, hogy a kőbányában nem robbantásos művelést — tulajdonképpen rombolásost — alkalmaznak, hanem az alkalmatos méretű kőtömböket korszerű gépekkel kivágják és kiemelik a kőfalból. Ezzel elkerülik azt, hogy kőtömbök rejtett repedésekkel kerüljenek a kővágó szerkezetek alá megmunkálásra.
A süttői kőbányászat kétezer esztendős. És akárcsak a bányászatával, feldolgozásával foglalkozó Reneszánsz Zrt., most éli igazi reneszánszát.
És hogy ehhez egy kis létszámú erdővidéki csapat hozzáadja és beépíti a maga tudását, arra mindannyian büszkék lehetünk.
Orbán Ferenc beszélgetésünk témáit képi bizonylatokkal is alátámasztja: sokfotós CD-t mutat be a budavári Nagyboldogasszony-kegytemplom kőszobrászati alkotásairól és ezek restaurálásáról, amit az ő csapata végez. Az ötfős munkacsoport — ebből négy a vargyasi Orbán családból és egy Budapestről került ki — egyik fotón a Mátyás-templom szédítő magasában egy általuk restaurált kőrózsára telepedett, a másik felvételen egy vízköpő fantáziaállat szobrán pótolják a törött részeket, majd árnyalt festéssel — nem használja a patinázás szót — archaikus színűvé varázsolják a követ.
A közel száz méter magas templomtorony gömbje alól fantasztikus kilátás nyílik Európa számunkra legszebb városából minden égtáj irányába.
