A kiállítás a több száz évvel ezelőtti, Fekete Haláltól rettegő Európába repíti az érdeklődőt. A hátborzongató tárlaton egy vesztegzár alá vont városba látogathatunk, benne halottas taligával, pestiskereszttel, számos patikaedénnyel és a járványok alatt a pestisdoktorok által használt rémisztő, csőrös védőruhával. Az isteni büntetésnek tartott kór ellen fehér és fekete mágiával egyaránt védekeztek, a kiállítás ismerteti az eltérő ragályűző módszereket, de a kór legfontosabb bőrelváltozásait is szemlélhetjük bábokon.

Az ötszáz esztendőn át öldöklő pestis minden más járványnál mélyebb nyomokat hagyott az emberiség történetében. Mivel a betegség a 19. század elejéig több hullámban támadott, nem csak a közegészségügyi, orvosi gondolkodást, hanem a vallásgyakorlatot, a temetkezések módját, a gazdasági és társadalmi életet, de még a művészet eszköztárát is megváltoztatta. A tatárok a pestist biológiai fegyverként használták: a fertőzött holttesteket a városok falain belülre katapultálták, ily módon fertőzve meg a települést és lakóit. A pestis keltette hisztéria különleges következménye a bánsági és dél-erdélyi vámpírhit, a járványokat ugyanis a vámpíroknak tulajdonították a 18. században. Egyes kutatók szerint a hajdani pestisjárványok napjainkban érzékelhető pozitívummal is jártak: minden tizedik európai immunis az AIDS-vírusra.

A vándorkiállítás azonban nem csupán a gyógyítás története, a művelődés- vagy mentalitástörténet iránt érdeklődő látogatóknak nyújt maradandó élményt, a középiskolai oktatás számára is gazdag háttér-információval szolgál.

A kiállítás február 26-ig tart nyitva.